Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-20
21 Stabilitást biztosít az euró - A szlovén nagykövet szerint hazája ambiciózus programmal készül az EUelnökségre Magyar Nemzet 2007. március 20. Szerző: Kovács Mária Szlovénia az egyik legnagyobb befektető a Balkánon , de a magyar piacot is fontosnak tartja. A magyar – szlovén gazdasági együttműködésben azonban még vannak tartalékok – állapította meg lapunknak adott interjújában Ladislav Lipic, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete. Szlovénia az újonnan csatlakozot t uniós tagállamok közül elsőként tért át a közös európai valutára január elsején. Nagy siker ez, de vajon zökkenőmentes volt az átmenet? Milyen érvek szóltak a monetáris unióba való belépés mellett és ellene? – Valóban nagy siker volt. Szlovénia teljesíte tte a feltételeket, s az új pénznemre való áttérést is jól előkészítette. Eleinte persze volt némi nosztalgia az első szlovén valuta, a tolár iránt. Az árak emelkedésétől is tartottak az emberek, de több mint két hónap elteltével megállapíthatjuk, nem volt számottevő drágulás az euró miatt. Meg vagyok győződve róla, hogy a közös európai valuta átvétele hozzá fog járulni a szlovén gazdaság versenyképességének javulásához, és hogy az euróövezet stabil környezetet teremt. Várható az euró kereskedelemserkentő h atása, és ösztönzőleg hathat a befektetésekre is, mind a külföldiekre Szlovéniában, mind a szlovénekre külföldön. – Az európai piac pótolja az elvesztett belső jugoszláv piacot? – Jugoszlávia felbomlása óta 16 év telt el, azóta már pótoltuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy Szlovénia nem érdeklődik a délszláv utódállamok piaca iránt. Az egyik legnagyobb befektető a Balkánon, ahol nagy előny, hogy a szlovén márkák ismertek. A szomszédos országok piaca is fontos számunkra, így Magyarországé is. Bár nagyon jók a kétoldalú kapcsolataink, a gazdasági együttműködésben azonban még vannak tartalékaink. – Szlovénia nemcsak az euró átvételében jár élen az új tagállamok közül, hanem abban is, hogy elsőként fogja betölteni az EU elnökének szerepét 2008. január 1jétől, j óllehet nem egyedül. – Valóban nem, hanem Németországgal és Portugáliával hármasban. Ez nemcsak Szlovéniának elismerés, hanem minden új tagországnak is. Annak bizonyítéka, hogy nincsenek első és másodosztályú tagok. Ha egy kis tagállam megfelel a követelmé nyeknek, éppúgy állhat az EU élén, mint a nagyok. Intenzíven készülünk, s a 18 hónapos közös elnökség idejére, Németországgal és Portugáliával egyetértésben, nagyon ambiciózus programot állítottunk össze: szorgalmazni fogjuk az euró- és a schengeni övezet kiszélesítését, az unió bővítésének folytatását, az európai perspektíva fenntartását a NyugatBalkán országai számára. Meggyőződésünk, hogy ez a legjobb ösztönző és garancia az egész térség gazdasági és politikai átalakulására. – Említette jó kétoldalú kap csolatainkat. Hogyan értsük azt, hogy miközben a január 15i kormányfői találkozón Janez Jansa szlovén miniszterelnök dicsérte a magyar kisebbségi politikát, Dimitrij Rupel külügyminiszter a napokban kijelentette, Magyarországon jobban számon kell kérni a viszonosság elvének érvényesítését a magyarországi szlovénok támogatásában? A szlovén politikában, legkivált a külpolitika terén többször tapasztalható disszonancia a közvetlen szomszédokkal kapcsolatos kérdésekben, így például Ausztria, Horvátország, Olas zország vonatkozásában, az államfő és a kormányfő, illetve az egyes kormánytagok között. – Szlovénia korrekt kapcsolatokra törekszik, és betartja az európai normákat. Az tény, hogy van különbség a magyarországi szlovénok és a szlovéniai magyarok helyzete k özött. Az pedig természetes, hogy Szlovénia, ahogyan Magyarország is, a lehető leggyorsabban szeretne javítani saját kisebbségének életkörülményein. Nem is annyira a viszonosságot hangsúlyozzuk, mint inkább annak valóra váltását, amire az 1992ben kötött m agyar – szlovén kisebbségvédelmi megállapodásban kötelezettséget vállaltunk. Meg vagyok róla győződve, hogy a két ország kormányának tervezett közös ülése világos célok kijelölésével és konkrét programok meghatározásával hozzá fog járulni az e megállapodás s zabta jogi keretek tartalommal való megtöltéséhez. vissza Hazaáruló, vagy Basescu zsarolásának eszköze? Erdély.ma [ 20070319 - 22:17:16 ] Forrás: Krónika Traian Basescu államelnök kéréssel folyamodott Monica Macovei igazságügyi miniszterhez Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter bűnügyi kivizsgálásának megkezdése ügyében. Az államfő arra a jelentésre alapozta döntését, amelyet az a bizottság készített, amely a Codrut Seres volt gazdasági miniszterrel és Nagy Zsolttal kapcsolatban a nemzetbiztonság veszélyeztetését tartalmazó vádak kivizsgálása ügyében lett létrehozva.
