Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-19
32 szabad nemzetek, egyenlő nemzetek, testvérként együtt élő nemzetek kontinensévé kell tennünk Európát is. Azt az Európát, amelyről szomorúan mondta az egyébként szinte mindig harsány, szinte mindig lelkes Petőfi Sándor: „Európa csendes, újra cse ndes...” A sors ismét kedvez nekünk, ebben biztos vagyok. Lehetünk ismét egységes nemzet, nem mások ellenében, hanem a magunk, az utódaink boldogulásáért, nyelvünk, kultúránk fennmaradásáért! Csak el ne rontsuk ismét! Csak egymásnak ne ugorjunk! Csak m eg ne oszoljunk! Nekünk dolgunk van együtt. Magyarországon is igaz ez, Erdélyben is, Romániában is, az egész Kárpátmedencében. Petőfi Sándor szelleme kísérjen minket ezen az úton, hiszen itt maradt, itt van, velünk van Erdélyben, immár örökre a miénk! Boldog ünnepet kívánok minden magyarnak és mindenkinek, aki velünk ünnepel!” Korábbi megemlékező beszédeit reciklálta az RMDSZ elnöke Kolozsváron, március 14én este (a másnapi zilahi ünnepségen szabadon beszélt, így a szónoklat írásos változata nem elér hető). A kolozsvári remixszónoklattal alapvetően azért nincs gond, mert a korábbi hasonló szövegek is nagyjából korrektek. Markó rendszerint emlékeztetni szokott a diktatúra szörnyűségeire, és arra is, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség ideál finom an szólva torzan valósult meg a 20. században. Volt beszédében viszont egy frappáns szövegrész: "a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket. Hiszen a nemzetállam egy olyan ravasz találmány, amely hosszú távon a győzteseket is vesztessé teszi, őket is fü ggőségbe taszítja, ők sem lesznek boldogok, mert állandóan félnek a kisebbségtől, állandóan attól reszketnek, hogy elveszi tőlük valaki ezt a történelmi kitalációt, ezt a csillogóvillogó bóvlit, amit úgy hívnak, ismétlem, hogy nemzetállam: egy állam, egy nemzet, egy nyelv." Ez pedig azért jelentős, mert a politikus "kollégák" ünnepi szónoklataikban rendszeri újrahasznosította Aradon, újjáválasztása előtt hangoztatott vágyálmát, mely szerint Erdély legyen a keleti Svájc – de az már nem, hogy a beszéd végé n ő sem hagyta ki a közhelyszótár "egységes erdélyi magyarság" címszavát. Közhelyfaktor: ** Hírérték: ** Amit az autonómiáról eddig is tudtunk Sólyom László köztársasági elnök kolozsvári beszéde „Tisztelt Ünneplő Közönség! A megszólítás ma minden magyarnak szól, mert március 15ét az egész magyar nemzet ünnepli, bármely államban él is. Március 15ét a nemzet szívébe fogadta, magyarsága szimbólumának tartja. Nemzedékek találtak rá újra és újra erre a napra, hogy egybeolvasszák saját eszméikkel és v ágyaikkal a szabadságról, a függetlenségről, hogy tiltakozzanak az elnyomás vagy a hamisság ellen. Március 15e összeforrt a forradalom tiszta, ifjúi lendületével, a tavasszal, a népek tavaszával, a magyar nemzet tavaszával. Kiveti magából - idővel bizonyo san kiveti magából - a hamis hangot, a képmutató gesztusokat; éppen azért, mert folyton megújul, és mindig ama első naphoz való hűségben újul meg. Boldog vagyok, hogy ma este itt lehetek és közösen ünnepelünk, mert ez a magyar nemzet egységét fejezi ki. Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségnek. De különleges okunk is van a közös ünneplésre. 1848ban - mint Kossuth írta - Európa népei a szabadság által egybeolvadtak. Az áprilisi törvények által a magyar nemzet az eur ópai jog- és értékközösség tagja lett. Románia csatlakozásával az Európai Unióhoz a magyar nemzet túlnyomó többsége - 12 millió magyar - ismét az európai jog- és értékközösség része lett, majd mindannyian már az Európai Unió polgárai vagyunk. Magyarország és
