Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-19
29 Magyarország csak vesztes lehet, csak hátul kulloghat, csak eladósodott, egyik válságból a másikba támolygó, szerencsétlen és gyenge ország lehet, ahol mindent le kell építeni, be kell zárni, fel kell számolni. Ennyi a mondanivalójuk a mi számunkra. Tisztelt hölgyeim és uraim! Győzelem. Ez az a szó, amelyet a Marathontól Athénig futó katona elmondott, és beleszakadt a szíve: győztünk. Mi, magyarok hajlandóak vagyunk bármekkora áldoz atot hozni azért, hogy elmondjuk a jó hírt: győztünk. De senki sem vehet rá arra, hogy azért a hírért adjuk egész életünket, és jövőnket, hogy vesztettünk. Tisztelt hölgyeim és uraim! A márciusi ifjak 12 egyszerű mondattal felfestették, az áprilisi Ors zággyűléssel törvénybe öntötték a kiváltságoktól megtisztított, egyenlőségre, szabadságra, testvériségre épülő Magyarországot. Metternich és környezete bizonyára húzogatta az orrát: milyen büdös populizmus ez? Aztán pedig sietősen szedte a sátorfáját. Ig az, ők legalább soha nem hazudták magukat demokratáknak. Balsors idején menetrendszerűen megérkezik a pillanat, amikor a haza minden polgára megérti: az ország ügyei nem tartoznak a pártok hitbizományához. Az a nép elvehetetlen tulajdona. Megérti, hogy a demokrácia ott van, ahol a nép. Ha a nép az utcán hallatja a hangját, akkor ott. Beköszönt a pillanat, amikor a haza minden polgára megérti, a politikában nem a pártok érdeke, hanem az ő személyes jövője forog kockán. Az állása, az egészsége, a tisztes id őskora, gyermeke vagy unokája jövője. Megérti: most nem az méricskélendő, mi a jobb- és mi a baloldal. Most nem számít az elválasztó ideológia, a megosztó történelem. Most szabadság lesz, vagy önkény. Megértik: most új többség lesz, vagy új arisztokrácia . Szabadság és jólét, vagy önkény és leromlás. Nincs más út, az új többségnek le kell győznie a kiváltságait védelmező új arisztokráciát. Le kell győznie, mert Magyarországon minden van, hogy az ember kielégíthesse szükségleteit, de annyi nincs, hogy kie légíthesse az új arisztokrácia kapzsiságát. Tisztelt hölgyeim és uraim! Mi megtettük, amit a demokrata és alkotmányos ellenzék megtehet. Világossá tettük, csak szavahihető emberekkel érdemes szóba állni, olyanokkal, akik habár lehetnek ellenfeleink, mé gis lehet adni a szavukra. A választók semmibe vételét azonban nem lehet elfogadni. A beköszöntő tavasszal a demokratikus ellenzék meghozta az új többség második győzelmét, az önkormányzati választás után győzelemre vitte a népszavazás ügyét is. Kivívt uk, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, amiről 2006ban nem dönthettek. Visszaszereztük a jövőről szóló értelmes vita jogát, amitől 2006ban megfosztották az embereket. Becsüljük meg a népszavazás történelmi lehetőségét! Most nekünk kell döntenü nk, mert a mi kórházaink, a mi egészségünk, a mi családunk, a mi gyermekeink tanulása, a mi hazánk földje forog kockán. Mi megtettük, amit a demokratikus ellenzék megtehet. Világossá tettük: a népnek joga van elkergetnie a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Igen, joga van! Joga van egy feltétellel: ha a népakarat kinyilvánításának már minden eszközét igénybe vette, és a kormány elmulasztja magát alávetni az emberek világos és egyér telmű akaratának. A választókat becsapó, a valóságot eltitkoló, a nemzetgazdaságot válságba sodró kormánypártok koalíciója mára sarokba szorult. Nem maradt számára más hely, mert mindent elveszített.
