Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-19
30 Elveszítette hitelét, elveszítette szavazóit, elvesz ítette erkölcsi alapját. Ezek után Európa minden kormánya lemondott volna. Õk azonban foggalkörömmel, kézzellábbal ragaszkodnak bársonyszékeikhez, így aztán elveszítették maradék méltóságukat is. A népszavazással megnyílt a lehetőség, hogy lebontsuk az utolsó sarkot is a hátuk mögöül. Ez az utolsó alkotmányos eszköz, amellyel az emberek kinyilváníthatják akaratukat. A népszavazás ügydöntő. A népszavazás után vagy azt teszi a kormány, amit az emberek akarnak, vagy elkergethető lesz. Végrehajtja az embere k akaratát, vagy maga ad zöld utat, hogy kipenderítsék. Onnantól fogva nincs több magyarázkodás, nem hivatkozhat sem demokráciára, sem alkotmányra, sem törvényre, semmire az égvilágon. Nem marad más számára, mint futni, de gyorsan. Ez az értelme a néps zavazásnak, ezért érdemes meg- és nem lebecsülni azt. Ezért érdemes hittel és jókedvűen gondolkodnunk Magyarország győzelméről. Mi magyarok képesek vagyunk rá, és megérdemeljük. Nem kell fogainkat csikorgatnunk, nem kell harag, nem kell gyűlölet. Magyaro rszágnak méltósággal és jókedvűen kell győznie. Úgy kell győznie, ahogyan a márciusi ifjak győztek, ahogy a tavasz győz minden évben a tél felett. Hajrá Magyarország, hajrá Magyarok!” Három, egymásra rétegzett metaforasorral aktuálpolitikai indíttatású beszédet mondott Orbán Viktor a mintegy 200 ezernyi szimpatizáns előtt. A kormányoldal és az ellenzék küzdelmét a császári elnyomók és a szabadságharcos magyarok, illetve a tél és a tavasz küzdelméhez hasonlította. Beszédében új elem volt az "új ariszto krácia" metafora, mely a kormány holdudvarára vonatkozik a beszéd szerzője szerint, ami kapzsisága okán, felülről oktrojált reformokkal nemcsak a mostani, hanem az elkövetkező generációkat is tönkreteszi. Orbán az egyszerűsítés kedvéért elfeledkezett arr ól, hogy a reformkorban, illetve 184849ben sem volt az egész arisztokráciára jellemző az alábbi kijelentés: "A történelmi magyar arisztokrácia java pontosan tudta, kiváltságos helyzete kötelezi, hogy vészterhes időkben védelmezze, ha kell, vérével is véd je, békeidőben pedig gyarapítsa hazáját. Kultúrát, tudományt, értéket teremtsen, kiváltságaival arányos felelősséget vállaljon". A beszéd egyetlen lényegi üzenete az volt, hogy menjen el minden szimpatizáns arra a népszavazásra, amely által Orbán és Fide sz vezérkara szerint meg lehet akadályozni a kormány (amúgy sok elemében vitatható) reformintézkedéseit. Ha a referendum győz, a kabinet elkergethető, még mielőtt teljesen szétlopkodja az országot – ez volt az üzenet. De mivel a Fidesz nagygyűlésein a párt elnök a sztár, ezt muszáj volt egy hét oldalnyira rúgó beszédbe csomagolni. Közhelyfaktor: ** Hírérték: **** A nemzetállam ellen Markó Béla beszéde a kolozsvári Magyar Operában tartott megemlékezésen „Tisztelt Elnök úr! Kedves kolozsváriak! M agyarok mindenhonnan! Soke vagy kevés az a százötvenkilenc esztendő, amennyi 1848 március 15e óta eltelt? Ha arra gondolok, hány háború és forradalom perzselte végig azóta Európának ezt a részét, akkor bizony sok. Hányszor változtak a
