Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
17 Egy nappal azután, hogy a hágai bíróság népirtásnak minősítette az 1995ös srebrenicai mészárlást, a boszniai kormány bocsánatot kért a háború áldozatainak hozzátartozóitól és a túlélőktől. Dodik kormányfő felszólítot ta a háborús bűnökkel gyanúsított Karadzicot és Mladicot, hogy adják fel magukat. Bocsánatot kért az 199295ös boszniai háború áldozatainak hozzátartozóitól és a túlélőktől a boszniai szerb kormány szerdán. "A Boszniai Szerb Köztársaság a legmélyebb saj nálatát fejezi ki a legutóbbi boszniai háborúban a nem szerb nemzetiségű lakosság ellen elkövetett bűntettekért és elítéli mindazokat, akik részt vettek e bűntettek elkövetésében" - áll a boszniai szerb kormány közleményében. A bocsánatkérés előtt két nap pal az ENSZ Nemzetközi Bírósága Hágában népirtásnak minősítette az 1995ös srebrenicai mészárlást, amelynek nyolcezer nem szerb nemzetiségű lakos esett áldozatául. Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök kijelentette: az ítélet jó lehetőséget kínál az ország minden nemzetisége és minden állampolgára számára, hogy maga mögött hagyjon egy szerencsétlen korszakot, és a jövő, valamint kölcsönös bizalom építése felé forduljon. Ismét felhívta a srebrenicai mészárlás fő vádlottjait, a hágai törvényszék által körözött Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic volt katonai parancsnokot, hogy "az összes szerb érdekében" adják fel magukat. A boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény eredményeként a volt jugoszláv tagköztársaság BoszniaHercego vina területén két entitásból álló államalakulat, a BosnyákHorvát Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság jött létre. vissza A fő prioritás az oktatásé Kárpátalja • 2007.03.01. Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, mag yarországi és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését kedden a Parlamentben. Kárpátalját az eseményen Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, valamint Gajdos István, az UMDSZ elnöke k épviselte. A fórumot létrehozó alakuló ülésen véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi pályázat útján elnyerhető támogatásrész mértékét, valamint kialakították az egységes támogatási elveket - mondta el az ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Emlékeztetett, hogy a kormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézményrendszert. A Szülőföld Alap veszi át azokat a feladatokat, amelyeket korábban maga az alap, az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány látott el. Rámutatott, hogy egy kibővült feladatrendszerű alapról van szó, ami annyit jelent, hogy valamennyi pályázati út on nyújtott, elsősorban az identitás megőrzését, az oktatást, a kultúrát, a képzést, a felnőttképzést, a szakoktatást szolgáló támogatásnak a forrása a Szülőföld Alap lesz. Az államtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta "m agyarmagyar szolidaritás". Azok a régiók, azok a magyar közösségek, amelyek már az unióban vannak, egyetértenek azzal, hogy elsősorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek a tagságtól még távol vannak. A forrásfelosztás tükrözi is ezt a megközelí tést, tehát a Vajdaság és Kárpátalja a lakosság arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. Ez a mintegy 2,5 milliós határon túli magyarság 67 százalékát kitevő 160 ezres kárpátaljai közösség esetében például 19 százalék, ami lényegesen több, mint amenn yi például a lélekszámban jóval jelentősebb felvidéki magyarságnak jut (15%). Kovács Miklós az ülést követően pozitívumként értékelte, hogy megszűnt a korábbi egyoldalúság, a határon túli magyarság támogatásáról dönteni hivatott testületben immár mindkét kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet képviselve van. Elismeréssel szólt a KMKSZ elnöke az idei támogatási keret felosztásának méltányosságáról is a
