Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
18 kárpátaljai magyarság tekintetében. Ugyanakkor, csatlakozva számos határon túli magyar vezetőhöz, Ková cs Miklós hangsúlyozta, hogy az új rendszer gyakorlati működése lesz az a döntő szempont, aminek az alapján a határon túli magyarság támogatása terén végrehajtott átalakítások sikerét meg lehet majd ítélni. Mint megtudtuk, a 2007. évi támogatások priorit ásai között szerepelnek az ukrajnai magyarság vonatkozásában egyebek mellett a köz- és felsőoktatás, a szakképzés, az óvodai nevelés, a kulturális és művelődési egyesületek, intézmények működése, fejlesztése és programjai. Ugyancsak cél a magyar nyelvű ele ktronikus és írott sajtó, a könyvkiadás, az egyházi felekezetek által ellátott egyházi és szociális feladatok támogatása. Ezen belül a támogatás 50 százalékát az oktatási, szak- és felnőttképzési, 35 százalékát a kultúrával és az egyházakkal foglalkozó, 15 százalékát pedig az önkormányzatokkal, informatikával, és ifjúsági kérdésekkel megbízott kollégiumok oszthatják szét. A támogatási összegek elnyeréséhez szükséges pályázatokat valószínűleg legkésőbb március végére már ki lehet írni. (pszv/MTI) vissza Megalakult az egyeztető fórum − Kárpátalja kiemelt támogatásban részesül KISZo • 2007.03.01. A kárpátaljai és a vajdasági magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, markánsan nagyobb támogatásban részesül – mondotta Gémes i Ferenc külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár Budapesten, a Regionális Egyeztető Fórum megalakulását követő sajtótájékoztatón. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő vezetésével, anyaországi és határon túli politikusok részvételével, kedden a Parlamentben tartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma. – A tavalyi országgyűlési választások után alakult második Gyurcsánykormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikai intézmény rendszerét. A Magyar Állandó Értekezletben megtestesülő együttműködési formát többcsatornás rendszer váltotta fel. Az új rendszerben a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek konzultációin határozzák meg a magyar – magyar kapcsolatok l egfontosabb aktuális feladatait, céljait, valamint az együttműködés hosszú távú stratégiáját – közölte az alakuló ülés után Gémesi Ferenc. Hozzátette: véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi pályázat útján elnyerhető támogatásrész mértékét, kialakították annak egységes elveit. A szakállamtitkár emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alap veszi át a megszűnő Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány feladatait is, ami annyit jelent, hogy valamennyi p ályázati úton nyújtott – elsősorban az identitás megőrzését, az oktatást, a kultúrát és a képzést szolgáló – támogatás forrása a Szülőföld Alap lesz. Az alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyar ságnak. Ezzel kapcsolatban hozzátette: egyfajta "magyar – magyar szolidaritás" alakult ki. Azok a régiók és azok a magyar közösségek, amelyek már az EUban vannak, egyetértenek azzal, hogy elsősorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek a tagságtól még távol vannak. A forrásfelosztás tükrözi ezt a megközelítést: Vajdaság és Kárpátalja a lakosság arányánál jóval nagyobb támogatást kap. – A magyar közösségek a kormánnyal együtt, közösen döntenek a támogatási célokról és prioritásokról. Felelősen gond olkodnak a tekintetben, hogy ne egyszerűen a lélekszám arányában osszuk el a forrásokat, hanem valóban koncentráljunk azokra a közösségekre, amelyek versenyképesség, távlat szempontjából messzebb vannak, mint a könnyebb helyzetben lévő közösségek. A fejles ztéspolitika, amely elsősorban, döntően a versenyképességet, modernizációt állítja célkeresztbe, addig a támogatáspolitika egyre inkább afelé tolódik, hogy ne egyszerűen oktatást, tankönyveket, működést finanszírozzunk, hanem arra is figyeljünk, hogy ezek a támogatási célok, valóban modernizációt szolgálnake. Az oktatás és nevelés, a kultúra nem öncélú, nyilván azt szolgálja, hogy megőrződjön a magyar nyelv, a kultúra. Ám azt is szolgálják, hogy éppen ezekkel az ismeretekkel felvértezve versenyképesek lehe ssenek, vagyis a fejlesztéspolitikai elképzelések és a támogatáspolitikai célok azért élesen nem válnak el egymástól és nem is állíthatóak szembe – szögezte le a szakállamtitkár.