Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
25 „Nehéz helyzetbe kerültünk, mert akár igent, akár nemet mondunk, magunkra haragítjuk a tagságunk egy részét – jelentette ki Halász Ferenc. – Amint az elnökségi szavazás eredménye is jelezte, 2007ben már megoszlik az emberek véleménye. Tőkés Lászlónak sajátos kötődése van Temesvárhoz, az ő neve és Temesvár összefonódik. Az is tény azonban, hogy a Tőkés László által elindított temesvári események óta eltelt 17 esztendő, és nemcsak a politikai helyzet, az emberek is megváltoztak.” A szövetség Temes megyei elnöke elmondta, az elnökség saját belátása szerint döntött, nem nehezedett rá nyomás az RMDSZ központi vezetése részéről. Az ügyet egyébként nem alapszabályzati kérdésként tárgyalták. Korábban Halász az alapszabály előírásait idézte, melyek szerint kizárható a szövetségből az a tag, aki a választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben ind ul. Az alapszabályi előírást Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője értelmezte a Krónikának egy – a Tőkéséhez hasonló – székelyudvarhelyi esetben. Márton Árpád elmondta, az előírás csak a más pártok színeiben induló jelölteket bünteti, a függ etleneket nem. vissza Duray Miklós: Tisztességes versenyszellem kellene az MKPban Felvidék.ma 20070228 03:58 Forrás: Pátria Rádió, az interjút készítette: Molnár Judit, elhangzott 2007. 2. 24én Alapszabálymódosításr a készül a Magyar Koalíció Pártja. A március végi kongresszuson valószínűleg szentesítik az MKP Országos Tanácsa által megvitatott tervezetet. A módosítás egyik lényeges pontja, hogy szigorodna a belső ellenőrzés, a központi vezetés nagyobb beleszólást kap na az alapszervezetek ügyeibe, és nem utolsósorban tisztújítás előtt is áll a párt. Duray Miklóssal, az MKP ügyvezető alelnökével Molnár Judit arról is beszélgetett, akarnake új arculatot, képeseke a megújulásra? Milyen lényeges módosítások várhatók az Alapszabályban? – Az alapszabály arra jó, hogy ismerjük a játékszabályokat. Ilyen szempontból, ha visszatekintünk egészen 1998ig, minden egyes alapszabálymódosítás jobb és jobb „játékszabályokat” hozott a Magyar Koalíció Pártjában. De az alapszabályban még mindig sok a pontatlanság, bizonytalanság, hiány, ezért újabb módosításra van szükség. De ezt más okok is indokolják, 2006ban az önkormányzati választások alkalmával egy olyan jelenséggel szembesült a Magyar Koalíció Pártja, amellyel – legalábbis ilye n mértékben – még soha: 177 tagja a pártnak független jelöltként indult szemben az MKP jelöltjével. Vegyünk egy példát. Adott egy település, ahol a választásra jogosult az MKPt akarja választani, ám annak jelöltje számukra nem elfogadható, mert helyileg i degen gazdasági érdeket képvisel. Mit tehet az ilyen választópolgár? Vagy nem megy el szavazni, vagy pedig más jelöltre adja le szavazatát. Ezért ki kell kiküszöbölnünk azt, hogy szöges ellentét alakuljon ki a párt helyi szervezete és a helyi lakosság közö tt. Ez a probléma részben az alapszabályzat módosításával megoldható (de nem vagyok meggyőződve róla, hogy erre már megtaláltuk volna a legjobb megoldást), ám egyéb lehetőségek is vannak, ilyen lehet például próba, vagy előválasztások lebonyolítása egyes községekben. De ez már a jövő zenéje, hiszen önkormányzati választásokra legközelebb négy év múlva kerül sor – tehát van időnk a felkészülésre. És arra is fel kell majd készülnünk, hogy mit tegyünk azokkal az MKPtagokkal, akik az MKP jelöltjével szemben i ndulnak. A jelenlegi helyzetet (tehát a 2006 decemberi önkormányzati választás problémáit) az alapszabály módosításával már nem tudjuk megoldani. Az alapszabályt illetően rendkívül fontos tisztáznunk egyéb kérdéseket is, mégpedig a regionalizmus kérdését, illetve a kistérségeknek a kezelését. Szlovákiában a magyarok lakta területen körülbelül 30 kistérség található, viszont csak 16 járásunk van. Ezt szeretnénk megoldani az alapszabályban úgy, hogy a járásokon belül lehetővé tennénk a szervezési körzeteknek a létrehozását. A járásokat az alapszabályban „megszüntetnünk” nem lehet, azoknak ugyanis a megyei választások alkalmával fontos szerepük van. Továbbá: nem szenteltünk eddig kellő figyelmet a különböző szakmai szerveződéseknek, a társadalom belső tagolts ágának (pl. szociális, műveltségi szempontok alapján). Ezért azt javasoljuk majd az országos kongresszusnak, hogy az alapszabály rögzítse a tagozatok kialakíthatóságát is. Úgy tudni, ha a kongresszus megszavazza az MKP Országos Tanácsának javaslatát, az M KP központi szerveinek nagyobb beleszólásuk lehetne a helyi szervezetek életébe, melyek veszítenének a korábbi szabadságuk mértékéből, főleg ott, hogy személyi vitákban, kérdésekben az országos tanács mondhatná ki a döntést. Az alapszervezetek hogyan reagá lnak erre? Nem érzik ezt károsnak vagy centralizációnak?
