Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
26 – Azt hiszem, hogy az alapszabály módosításának előkészítése során egy sor rossz nyilatkozat hangzott el, ami ezt az érzetet keltette, hogy központosítani akar a párt, noha a belső ellenőrzést akarj uk javítani. Vegyünk például egy olyan helyi szervezetet, amely csak formálisan működik (nem hívnak össze helyi szervezeti gyűlést sem, hamisítják a jegyzőkönyveket stb.), aminek következtében a Magyar Koalíció Pártja az adott községben elveszti szavazóbáz isa jelentős részét, ezért a választáson jelöltjeink sorra elbuknak. Hogyan lehet ezt megakadályozni? Csak úgy, ha létezik egy olyan ellenőrzési rendszer, mely az előbb példaként felsorolt hiányosságokra fényt derít. Azaz, ha létezik egy olyan testület, me lynek joga van ellenőrizni, hogy az alapszabályzatnak megfelelően működneke a helyi szervezetek. Ez a testület az alapszabállyal összhangban beleszólhatna a helyi szervezet működésébe. Ha ezt elfogadja az országos kongresszus, akkor csökkenthetnénk a csak formálisan vagy egyáltalán nem működő helyi szervezetek számát, illetve lokalizálhatnánk azokat, ahol egy szűk érdekcsoport kezébe került a helyi szervezet irányítása. Ez inkább egy prevenció, mely nem tekinthető központi irányításnak. Persze, az érintett ek majd úgy érzik, hogy „felülről” beavatkoznak a helyi szervezet működésébe, de a lényeg, hogy a választópolgár úgy érezze: „na, végre rendet csináltak az MKPban.” Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a párt nyitni akar. Hiszen eddig gyakran felmerült az a vád, hogy klikkek tartják kezükben a helyi szervezeteket, amelyekbe még tagként sem lehet bejutni… – Pontosan erről van szó, ezt kell megakadályoznunk. De óvatosnak kell lennünk, mert nem minden esetben kell a helyi szervezet bezártságát úgy értelmezni , hogy nem akarnak oda embereket beengedni. Előfordulhat, hogy éppen egy érdekklikket nem akarnak beengedni maguk közé, tehát elég bonyolult a helyzet. Ráadásul, minden eset más és más. Én sok telefonhívást kaptam, személyes beszélgetéseket folytattam az a lapszervezetek képviselőivel. Mikor elmagyaráztam nekik, hogy miről is van szó, megértették, hogy ez a belső ellenőrzés tulajdonképpen a párt működésének az érdekében történne. Viszont tény, helyi szinten teljesen nyitottnak kell lennie a Magyar Koalíció P ártjának. A párt országos vezetésén belül ezeknek a problémáknak a megoldása nagy vitát okoz? – Vitatkozunk. Én nem vagyok megelégedve azzal a helyzettel, ami a pártban van, mert elég nagy a gyanakvás, a bizalmatlanság. Megosztott a párt? – Nem megosz tott. Ugyanis nem klikkekre tagolódik a párt, hanem inkább olyan érdekcsoportok körvonalazódnak, amelyek úgy szeretnék a pártot saját hatáskörük alá vonni, hogy az állandóan biztosítsa az elrugaszkodási lehetőséget valamilyen gazdasági vagy hatalmi pozíció elnyerésére. Én ezt rettentően veszélyesnek tartom, ha az országos vezetésbe bekerül 3 – 5 ilyen ember, akkor az egész párt tevékenységét megbéníthatják. Az elmúlt nyolc évben különböző emberek jelentek meg a párt színeiben. Többen a párt révén jutottak n agy lehetőségekhez. Közülük többen úgy gondolják, hogy az a pillanatnyi helyzet, hogy most nem vagyunk kormányon, csak egy átmeneti állapot. Ezt ugyan én is szeretném hinni, de nekünk nem abból a szempontból kell néznünk a pártra, hogy az kormányzati ténye zőe vagy sem, hanem, hogy milyen politikai érdekeket jelenít meg. Azzal, hogy a párt ellenzékbe került, megindulhat a párton belül egy tisztulási folyamat? Leválhatnak azok az egyének a pártról, akiket csak az érdek hajtott oda? – Jó lenne, ha így lenn e. Nem is tisztulásnak nevezném ezt a folyamatot, mert amikor a három elődpárt egybeolvadásával létrejött a Magyar Koalíció Pártja, akkor szinte semmire sem volt időnk, csak arra, hogy belerohanjunk a kormányzásba. Nem tudtuk a pártot rendbe tenni. Nyolc é ven keresztül sem volt idő erre. Én megpróbálkoztam pártépítéssel foglalkozni, de erre a párt országos vezetősége nem igazán mutatott hajlandóságot, mert az úgynevezett nagypolitikával volt elfoglalva. Most már nem vagyunk kormányon, meg lehet tenni azt, a mit már meg kellett volna tenni a pártegyesítéskor. A március 30i kongresszus tisztújító is lesz. Egyelőre a nyilvánosság számára az ismert, hogy Bugár Béla ismét indul az elnöki posztért. A sajtóban más nevek is felbukkantak, többek között az öné is. V annak ilyen ambíciói?
