Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-26
26 egyik fő témájaként jelölte meg a keleti szomszédsági, a további bővítési politikát, ám azt is elismerték, hogy az utóbbi időben némileg csökkent Berlin lelkesedése, mert e téren a többi tagállam nem mindenben követi. Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek egyértelműen azt vallják, hogy az EUnak nyitottnak kell maradnia – nyilatkozott lapunknak Göncz Kinga külügyminiszter. Ez abból adódik – indokolta a magyar ál láspontot – , hogy az unió keleti határán (még ha 2007től Bulgária és Románia is csatlakozott) mindenki másnál jobban érzékeljük, milyen nagy a szerepe a bővítésnek a régió stabilizációjában és demokratizálódásában. Szerinte a balkáni országok számára lehe tséges a tagsági perspektíva. Ugyanakkor megjegyezte: egyelőre csak abban van egyetértés az EUban, hogy a jövőben az eddigieknél hatékonyabban kellene együttműködni a közösség szomszédaival. A jelenlegi uniós forrásokból 12 milliárd eurót fordít Brüsszel a szomszédsági politikára, ám Angelica SchwallDüren, a német SPD helyettes frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy ez ablakon kidobott pénz lehet, ha nem változik meg az EU mai viszonyulása a bővítéshez. Michael Emerson, az Európai Politikai Tanulmányo k Központjának kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény körében jelentősen csökkent a bővítés támogatottsága. Antonio Missiroli, a brüsszeli Európai Politikai Központ vezető elemzője szerint ha egyáltalán lesz további bővítés, akkor az EUna k az Európa Tanács 46 tagjában kellene gondolkodnia. vissza Bosznia: akadozó rendőri reform, romló EUesélyek Világgazdaság 20070226 Visszalépés. Egészen a kezdetekhez vetheti vissza BoszniaHercegovina EUval folytatot t társulási tárgyalásait az ország rendőrségi reformjának elakadása – figyelmeztetett a nemzetközi közösség főképviselője. Christian SchwarzSchilling szerint újabb évet csúszhat a stabilizációs és társulási egyezmény aláírása, ha az ország két entitása, a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosnyák – Horvát Föderáció nem tud megegyezni a rendőri erők egységes, központi megszervezéséről. BoszniaHercegovina 2005ben kezdte meg a társulási tárgyalásokat, de a reformok azóta megtorpantak. A boszniai szerbek elutasí tanak minden, a központi hatalmat erősítő intézkedést. A múlt héten tárgyalóasztalhoz ültek a felek, de a két muzulmán bosnyák párt képviselői kivonultak, mivel SchwarzSchilling olyan javaslattal állt elő, amely lehetővé tenné a rendőrségek helyi szervezé sét. Ezenkívül az is hátráltatja az EUtárgyalások előrehaladását, hogy a nemzetközi közösség szerint továbbra is több háborús bűnöst rejtegetnek a boszniai szerbek. vissza Átszavaztak a magyarok a Vajdaságban Magyar Hí rlap 2007. február 26. Szerző: Mák Ferenc Nagy megütközést váltott ki a szerbiai választási eredmények ismertetésekor, hogy a magyar szavazók jelentős hányada szerb pártokra adta le a voksát. A kérdés az, kik képviselik ezentúl a délvidéki magyar köz össég érdekeit a szerb parlamentben, a szkupstinában. Vannak, akik már azt is eredménynek tekintik, hogy néhány éves szünet után ismét van a magyar pártoknak is képviselőjük a belgrádi parlamentben. Ez azonban nem egyéb elkeseredett önvigasztalásnál, mert csak a hatalom jóindulatának köszönhető, hogy kisebbségek esetében az ötszázalékos parlamenti küszöb eltörlésével olyan kedvező lehetőséget teremtett, amellyel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) élni tudott, és három képviselőt juttatott a parlamentbe. Ám ez azt is jelenti, hogy a vajdasági magyar parlamenti képviselet Szerbiában ma már nem bír akkora súllyal, hogy a mérleg nyelvének szerepét töltse be. Szerbiában megközelítőleg kétszázezer magyar nemzetiségű polgár szerepel a választói névjegyzékben, va gyis ennyi a szavazásra jogosult magyar. Közülük 68 ezren szavaztak a két magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) (55 ezer), valamint – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alkotta – a Magyar Összefogás Koalíció (13 ezer) jelöltjeire. A VMSZ 55 ezer szavazata hatvanszázalékos választói részvétellel jött össze, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2004ben negyvenszázalékos választói részvétel mellett is 55 ezer szavazatot tudhatott a magáénak, akkor ez a magyar választók táborának további erodálódásáról árulkodik. Akik korábban bojkottálták a köztársasági, tartományi és helyhatósági választást, azok most elmentek ugyan szavazni, de szerb pártokra adták le a voksukat.