Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-26
25 reszocializációj ának” terve. Deák András György figyelmeztet: Magyarország könnyen kiszorulhat a délkelet- és keleteurópai együttműködésből. Gazdag Ferenc, a stratégiai alaptanulmányokat összefogó Konzultatív Tanács tagja az olyan gazdasági és regionális szervezetekben való közreműködés fontosságára hívja fel a figyelmet, mint a WTO, az OECD vagy a Visegrádi Együttműködés. Leszögezi: Magyarországnak aktívan kell támogatnia a térségbeli országok euroatlanti integrációs törekvéseit, az erre felkészült és a feltételeket tel jesítő országok bebocsátását. Figyelmet kell fordítani a határ menti és határon átnyúló regionális együttműködési formákra is – írja. A külügyminisztériumi honlap olvasóinak lehetőségük van hozzászólásokra is, és ezek néha érdekesebbek a „brancsbeli” szak emberek fejtegetéseinél. Bár a honlap e célra elkülönített helyén figyelmeztetés olvasható, mely szerint más népeket sértő vagy trágár eszmefuttatásokat nem vesznek fel a honlapra, olvasható egy nem éppen szalonképes mondat is. A legértékesebbek persze azo k a hozzászólások, melyek komoly problémákat vetnek fel. Az egyik például kifejti: csak akkor várható, hogy „máshol élő véreinkkel” jól bánjanak, ha mi itt, Magyarországon pozitív megkülönböztetésben részesítjük nemzetiségeinket. Csak egyetérteni lehet a hozzászólóval, aki szerint „az egyszerű emberek, akik az évszázadok alatt megtanultak egymás mellett élni, nem adnak felhatalmazást egyetlen fent trónoló akarnok számára sem, hogy kirekessze a másikat csak azért, mert más nyelvet beszél”. Arra, hogy a Kü lügyminisztérium nem riad vissza a kritikától, jó példa az a bejegyzés, amely személyesen Göncz Kingát veszi célba, mégpedig olyan vehemenciával, hogy az ember nem is hinné el, hogy mindezt a minisztérium honlapján olvassa. Hozzáértésről tanúskodnak azon h ozzászóló szavai, aki a külügyi munka szakmaiságát hangsúlyozza. „Volt némi tapasztalatom abban, hogyan kell más kultúrához tartozó emberekkel együtt dolgozni, és meg kell mondjam, a civil nem diplomatát egyszerűen fel tudják kenni a falra a profik – nem i s érti, hogy miről beszélnek – , és nem a nyelvi akadályok, hanem a különleges észjárás miatt.” Diplomácia – alulnézetből Nem tartozik kifejezetten a magyar külügyi stratégiához, ám diplomáciánk elfogadottságát igencsak befolyásolja az, hogyan viszon yul az apparátus a hozzá forduló állampolgárokhoz. Tanulságos volt ebből a szempontból az a történet, melyet Göncz Kinga egyik elődje, Kovács László mesélt el egyszer újságíróknak. Magánúton járt egy nyugateurópai országban, amikor problémája akadt a gépk ocsijával, és mivel pénze sem volt elég, segítségért felhívta az ottani magyar konzulátust. „Kovács László vagyok” – mondta, de folytatni nem tudta, mert a konzulátusi munkatárs (aki a név gyakorisága miatt nem sejtette, kivel beszél) félbeszakította: „És akkor mi van?” De van személyes emlékem is. Külföldön voltam újságíróként egy nemzetközi találkozón, és bánatomra nem fértem bele egy „poolba”, vagyis azon kollégák csoportjába, amely jelen lehetett egy fontos sajtótájékoztatón. – Sebaj – vigasztaltak a külügyesek – , megkérdezhetem a szóvivőt, aki majd elmondja, miről is volt szó. Nos, mikor eljött az idő, felkerestem a szóvivőt. Az azonban előbb magyar és külföldi diplomata kollégáival társalgott, majd teljes figyelmét egy csinos helyi „hostessnek” sze ntelte. Türelemmel vártam. Végül a szóvivő fáradtan ásított egyet, és kifelé indult. Utána eredtem. – „Csak azt szeretném megtudni, mi volt a…” – kezdtem, ám ő igen furcsán reagált. Mint egy sértett herceg, akit a pórnépből valaki zaklatni merészel, ingerü lt s egyszersmind felejthetetlenül fensőbbséges karmozdulatot téve kivonult a teremből. Én meg csak bámultam. Szép dolog a külpolitikai stratégia, ám a lakosság – ha diplomáciáról van szó – inkább az ilyen esetek alapján ítél. Nem kellene hagyni. vissza Ellenszélben a további bővítés - A magyar álláspont szerint az EUnak továbbra is nyitottnak kell maradnia Világgazdaság 20070226 Németország nagyon jól érzékeli, ismeri az EU keleti dimenzióját, Oroszországot, Ukrajnát é s a kaukázusi államokat is; ez hasznára lehetne az uniónak – véli Balázs Péter, Magyarország egykori első uniós biztosa, a Középeurópai Egyetem EUbővítési Kutatási Központjának igazgatója. A központ és a német Friedrich Ebert Alapítvány közös budapesti b ővítési konferenciáján a felszólalók nagyra értékelték, hogy a soros német elnökség
