Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-15
21 A közszféra átalakításának eredményeként 2007 végéig összesen közel 17 500 embert küldenek el a magyar államigazgatásból, emellett 20 százalékkal csökken a mintegy 300, az államhoz kapcsolódó alapítvány, közalapítvány, közhasznú és gazdasági tá rsaság száma. További létszámcsökkenésre a jelenleg még felülvizsgálat alatt álló intézményekből azok saját hatáskörében meghozott szervezeti intézkedései alapján, valamint a haderőreform előrehaladása nyomán lehet számítani – véli a MeH. v issza Belgrád autonómiát kínál - Az új szerb parlament egyhangúlag elutasította Koszovó függetlenségét Magyar Nemzet 2007. február 15. Szerző: Sebestyén Imre A szerbiai parlament tegnapi alakuló ülését követően vitát nyitott a koszovói kérdésről, s a felszólalók szinte egyként utasították el az ENSZfőmegbízott rendezési tervét. Vojiszlav Kostunica távozó miniszterelnök indokolta meg a kormány által kidolgozott Koszovóhatározatot, megismételve a már hangoztatott állásfoglalást, amely szerint komprom isszummal mennek Bécsbe: a koszovói albánság széles körű autonómiát kap, de függetlenséget semmiképpen. Borisz Tadics államfő is a szuverenitás és a területi integritás védelmének politikájáért szállt síkra, s ugyancsak autonómiát ajánlott. Tomiszlav Nikol ics radikális vezető Koszovó megvédésről beszélt, először tárgyalásokkal Bécsben, ám ha annak nem lesz értelme, akkor a parlament dönteni fog a továbbiakról, mondta a politikus. A radikálisok ismét hűek maradtak önmagukhoz. A világot provokálva a szélsőség es párt újonnan megválasztott képviselői Vojiszlav Seselj arcképével „díszített” pólóban jelentek meg az ülésen. A pristinai vezetők kiemelték, hogy a rendezési folyamatot Martti Ahtisaari irányítja, ő pedig teljes támogatást kapott az EUtól. „Nekünk a n emzetközi közösség határozata a fontos, nem pedig Belgrádé” – hangoztatták. vissza Budapest nem partner Bukarestnek? Magyar Nemzet 2007. február 15. Szerző: Rostás Szabolcs A román – magyar együttes kormányülések ellenére sem jelent Bukarest számára érvényes partnert Budapest – írja tegnapi számában a bukaresti Gandul napilap, amely a többi romániai sajtóorgánumhoz hasonlóan bő terjedelemben számol be Sólyom László köztársasági elnök kedden befejeződött erdélyi látogatásár ól. A lap vezércikkírója a Székelyföld területi autonómiájának tárgyában kezdeményezett népszavazások tükrében tálalja a két ország viszonyát. Úgy véli, a szélsőséges erdélyi magyarokkal – a referendum szervezőire és támogatóira utalva – nehéz konszenzusra jutnia a román hatalomnak, de sajnos Budapest sem jelent érvényes partnert Bukarestnek. „Magyarország politikai és gazdasági válságban van, botrányok és egyre erőteljesebb nacionalizmus marcangolja az országot. Eközben Sólyom László a romániai magyarságo t a magyar nemzet részének nevezi, majd Tőkés László református püspökkel egyeztet” – állapítja meg a Gandul publicistája. A magyar államfő látogatása kapcsán a Ziua napilap felidézi, hogy nemrégiben Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke is szemrehányást tett Romániának a területén élő ukrán kisebbség jogainak hiánya miatt, ugyanakkor a Moldovai Köztársaság föderalizálását kérte, miközben Sólyom László meg a területi autonómia mellett foglalt állást. vissza A magyar ügy az egy üttműködés mércéje - Kárpátaljai kérdőjelek a schengeni kérdés megoldásával, az anyaországi támogatáspolitika alakulásával kapcsolatban Magyar Nemzet 2007. február 15. Szerző: Székely Gergely A kijevi éles hatalmi szembenállás, az állandó torzsalkodások természetszerűen kihatással vannak Kárpátaljára is, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi sajátosságokat sem, hangoztatja Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a megyei tanács képviselője. A megyében ugyanis
