Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-15
22 klánszerűbb és konszenzuálisabb a politika, mint az ország más régióiban, tehát a Kijevben végbemenő változások nem okvetlenül, legalábbis nem mechanikusan csapódnak le. Igazi megrázkódtatásként élte meg a KMKSZ a múlt év tavaszán lezajlott önkormányzati választásokat, mégis azt kell mondanunk, hogy amit elvesztettek a réven, visszanyerték a vámon. Korábban ugyanis soha nem állt még olyan jól a szövetség a megyei és a járási tanácsokban, mármint a vezető tisztségek tekintetében, mint éppen most. De vajon képese élni a szövetség az ölébe hullott lehetőségekkel? – A választásokon maguk az ukrán pártok sem teljesítettek valami jól, természetesen önmagukhoz képest, s így olyan koalíciós kényszerek alakultak ki, amelyek kedveztek a KMKSZnek. Az ily módon szer zett pozíciókat azonban botorság lenne túlértékelni és túlbecsülni, hiszen koalíciós megállapodások vannak mögöttük, méghozzá olyan koalíciók, amelyeknek a működését az ukrán politikai kultúra erősen átszínezi. Mindez pedig elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az adott szó valójában semmit nem jelent, illetve hiánycikk a precíz egyeztetés, és nemigen jellemző a döntésekre a gondos előkészítés sem. Erre a politizálásra ugyanis sokkal inkább a rögtönzések, az ad hoc, az alkuk, a különböző klikkeknek a manőver ezései a jellemzők. – A választásokat követően országos hír, kisebbfajta szenzáció lett, hogy Kárpátalján nem csupán a régi politikai partnerek, mármint a narancsos tábor tagjai (talán ide sorolható a KMKSZ is) tömörültek koalícióba, hanem csatlakozott hoz zájuk az ősellenségnek számító Régiók Pártja, sőt az évekig az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU/o/) leányegyleteként politizáló, majd a szocialistákhoz csapódó Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is. A „régiósok” országos térnyerését követő en viszont felerősödtek a koalíciós ellentétek. Nem kelle tartani valamiféle visszarendezéstől, ami akár a KMKSZ kiszorítását is maga után vonhatja? – Ez egy fölöttébb bonyolult kérdés, hiszen az ukrajnai nagypolitika mindenképpen determinálja a kárpátalj ai politikát, mégpedig többféle módon is. A hatalom Olimposzán megfigyelhető éles szembenállás, az állandó torzsalkodások természetszerűen kihatással vannak régiónkra is, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi sajátosságokat sem. Itt klánszerű bb és konszenzuálisabb a politika, mint az ország más régióiban, tehát a Kijevben bekövetkezett változások nem okvetlenül, legalábbis nem mechanikusan csapódnak le nálunk is. Magyarán szólva a Régiók Pártjának és Viktor Janukovics kormányfőnek az erősödése , illetve Viktor Juscsenko államfő pozícióinak a folytonos gyengülése nem okvetlenül jelenti a választásokat követően kialakult kárpátaljai politikai status quo felborulását is. Ezt egyébként a megyei önkormányzatba bekerült pártok közötti mandátummegoszlá s sem teszi lehetővé. – Politikusként, politológusként, főiskolai tanárként és nem utolsósorban a legnagyobb kárpátaljai érdekvédelmi szervezet elnökeként hogyan ítéli meg a kárpátaljai magyarság helyzetét, amelyet a csüggedéstől az anyagiasságon és az önz ésen át a széthúzásig szinte minden gyötör? – Vannak gondok, nyugtalanító problémák, amelyeket semmiképpen nem szabad szőnyeg alá seperni, hanem beszélni kell róluk, hiszen attól, hogy esetleg elhallgatjuk azokat, még nem oldódnak meg. Az én feladatom is a z, hogy konkrét problémákkal foglalkozzam. Ezek egy része magyarországi vonatkozású. Miképpen fogják megoldani a schengeni kérdést, hogyan fog alakulni a támogatáspolitika? A másik pedig a választás során, illetve annak lezajlása után kialakult közhangulat , közvélekedés megváltoztatása, továbbá megfelelően reagálni a nagypolitika kihívásaira, elsősorban azokra, amelyek fenyegetnek bennünket. Ezek között említeném például az érettségivizsgaközpontok problémáját, ami halálos veszélyt jelent a magyar oktatási rendszerre, hiszen a magyar felvételi vizsgák eltörlése egyszerűen lenullázná, fölöslegessé tenné a magyar nyelvű oktatást. – Végül megkérdezném, láte lehetőséget a két magyar érdekvédelmi szervezet összefogására, legalábbis a kárpátaljai magyarság egész ét érintő kérdésekben? – A magyar ügy érdekében a KMKSZ mindenkivel hajlandó együttműködni. Le kell azonban szögeznem, hogy nagyon komolyak a különbségek a két szervezet között, hiszen itt nem csupán két szövetségről, hanem kétfajta világlátásról, erkölcsr ől és mentalitásról is szó van. Ahhoz azonban, hogy ez az együttműködés esetleg intézményesített jelleget ölthessen, a másik szervezetnek jelentősen meg kell változnia. Megbízhatóvá, szavatartóvá és tisztességessé kell válnia. Így a gyakorlatban a konkrét ügyekben megkötött ad hoc egyezségek jelentik a közös fellépést. vissza Árucsatolás Erdélyben? - Zsarolással vádolják az RMDSZt az aláírásgyűjtés kapcsán Magyar Nemzet 2007. február 15. Szerző: Rostás Szabolcs Kíméletle n harc vette kezdetét Erdélyben az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a függetlenként induló Tőkés László püspök között. Utóbbi azt állítja:
