Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-02
12 Tilos aláírni Kostunica különben köztudottan erős ellenszenvvel viseltetik az ENSZfőmegbízott iránt, többször is megvádolta azzal, hogy az albánokhoz húz, és suba alatt Koszovó függetlenségét készíti elő. Így ezúttal csak Boris Tadic elnök fogadja Ahtisaarit, Kostunica pedig eleve elzárkózik bármiféle f elelősségtől a szerb szempontból kétségkívül előnytelen tervezettel kapcsolatban. A belgrádi vezetők kényszerpályán mozognak, hiszen nemcsak az alkotmány, hanem több, a radikálisok nyomás á- ra és az egyházi körök biztatására elfogadott parlamenti határozat is megtiltja az ország vezetőinek, hogy áldásukat adják Koszovó elszakadására. A politikai közhangulat ebben a kérdésben lényegében nem változott a milosevici idők óta, amikor szentségtörésnek számított a déli tartomány függetlenségét emlegetni. Most sinc s olyan vezető politikus, aki magára vállalná a "szerbek bölcsője" elveszítésének ódiumát, még a magát európainak valló pártok körében sem. A hivatalos állásponthoz a Szerb Radikális Párt és Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja ragaszkodik a legmer evebben, de Tadic elnök Demokrata Pártja sem térne el tőle. A szocialisták pedig még a k atonai eszközöktől sem riadnának vissza a tartomány védelmében. A koszovói döntést az oroszok is késleltetnék, Moszkva ezúttal lelkesen felvállalta a szerb nemze ti érdekek védelmét. A hathatalmi összekötő cs oport múlt heti bécsi találkozóján, ahol Ahtisaari először rukkolt elő a terv é- vel, az orosz képviselő a fenntartásait fejezte ki, és kérte, hogy várjanak az új belgrádi kormány megalakításáig. Figyelmeztetett: Moszkva megvétó zza a BTben a koszovói határozatot, ha nem lesz elfogadható a szerbeknek. Azzal érvelt, hogy a koszovói ügy precedenssé válhat, amire a csecsenek és más kisebbségek is hivatkozhatnak, de nyilván a nagyhatalmi okok is kö zrejátszanak. Washing ton viszont, már csak Irak miatt is, mielőbb lezárná a balkáni dossziét. Sokallják az engedményeket Pristina elítéli a belgrádi időhúzási kísérletet, és az Ahtisaaritervvel sincs megelégedve. Az albán lapok kiszivárgott értesülésekre hivatkozva máris állítják, hogy túl nagy engedményt tettek a szerb félnek. Kifogásolják a szerb kisebbségnek szánt széles körű autonómiát, sokallják az önkormán yzatok hatáskörét, és ellenzik a Belgráddal való különleges kapcsolatok kialakítását. A legnagyobb ellenállást az onban kétségkívül az fogja kivá ltani, hogy a dokumentumból kimaradt a "függetlenség" kifejezés, tehát ismét amolyan felemás státust ígérnek az albánoknak. Agim Ceku korm á- nya csak azzal lehet elégedett, hogy Koszovó most már formálisan is e lszakad Szerbiátó l, és türelmes tárgyalások útján előbbutóbb kiharcolhatja a teljes állami önállóságot. A szélsőségeseket ez nem elégíti ki, ők az azonnali és teljes függetlenséget követelik, ellenkező esetben fegyveres akciókkal fenyegetőznek. Így félő, hogy megismétlődh etnek a tavalyelőtti véres z avargások, amikor a randalírozók szerb falvakat perzseltek fel, és sokakat megöltek. A pristinai hatóságok megte tték a szükséges óvintézkedéseket, ha kell, tízezer rendőrt mozgósítanak. Jaap Hoop de Scheffer N A TOfőtitkár kijele ntette, hogy a KFOR felkészülten néz az események elé, és képes lesz szembenézni azokkal a szélsőséges megnyilvánulásokkal, amelyeket az Ahtisaariterv válthat ki. Az átlagpolgár elfásult A szerb átlagpolgárok vegyes érzelmekkel fogadják a koszovói kér dés lezárását célzó erőfeszítéseket. A köztuda tba mélyen beleágyazódtak a nemzet bölcsőjéről szóló legendák, a rigómezei csata emléke, az ősi kolostorok v é- delmének kötelességtudata. Slobodan Milosevic a kilencvenes években ezekre a legendákra alapozva szít otta fel a nemzeti érzelmeket és számolta fel a zömében albánok lakta déli tartomány autonómiáját (majd a sikeren felbu zdulva, a vajdasági vezetőséget is megdöntötte). • Az Ahtisaariterv pontokban – Koszovó nemzetközi egyezményeket köthet, illetve felvételét kérheti nemze tközi szervezetekbe, például az ENSZbe, a Nemzetközi Valutaalapba és a Világban kba. – Biztosítja a kettős állampolgársághoz való jogot, és szorgalmazza, hogy Pristina jó kapcsolatokat ápoljon Szer biával és a többi szomszédos állammal. – Koszovó re ndelkezhet a volt Jugoszlávia és Szerbia révén ráeső vagyon felett, illetve magára vállalja az adósság egy részét. – Széles körű önkormányzatot és a helyi rendőrség feletti jelentős ellenőrzési lehetőséget biztosít a Koszovó területén élő 100 ezres szerb közösségnek, val amint lehetővé teszi, hogy közvetlen ka pcsolatot tartson fenn Belgráddal. – Szerbia pénzügyileg támogathatja a koszovói szerb területeket, azzal a felt é- tellel, hogy a pénzt Pristinán keresztül juttatja el. – Védelmi zónák kialakításáról r endelkezik a legértékesebb, több évszázados szerb ortodox templomok körül. – A Koszovóban állomásozó NATOkatonák száma 2008ig változatlanul 16.500 fő lesz.
