Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-02
13 Az albánok tiltakozását kegyetlen megtorló akciókkal próbálta leverni, százezreket kén yszerített szülőföldjük e lhagyására, és utat nyitott a szerb félkatonai alakulatok garázdálkodása előtt. A NATO 1999ben megtorló légicsa- pásokkal vetett véget a véres tisztogató hadjáratnak, és Belgrád kénytelen volt kivonni csapatait a felperzselt déli ta rtományból. Korábban többékevésbé toleráns légkörben éltek együtt az albánok és a szerbek, a kegyetlen be- avatkozás azonban megváltoztatta a légkört. Nemcsak a szerb hatóságoknak kellett távozniuk, nagyon sok szerb család is kénytelen volt elmenekülni az á llandó zaklatások miatt. Mára mintegy százezerre apadt a Koszovóban élő szerbek száma, és tovább fogyatkoznak, életüket többnyire a nemzetközi erők által védett enklávékban tengetik segélyekből. A tartomány végleges elszakadása után várhatólag újabb menekülthullám indul észak felé . A legfrissebb felmérések arról tanúskodnak, hogy a szerb anyaország közvéleménye kezd elfásulni, és egyre i nkább nyűgnek érzi a koszovói problémát. A közvéleménykutatások szerint Koszovó az utolsó helyre szorult a prioritások listáján. Ez azzal magyar ázható, hogy az átlagpolgárok többségének nincs kapcsolata a tartománnyal, a legtöbben soha sem jártak ott. Elegük van a téma emlegetéséből, főleg a politikusok meddő fogadkozásából, hogy megvédik a nemzet bölcsőjét, és nem engedik meg, hogy a szeparatista albán kisebbség elszakítsa az ország terül etének tizenöt százalékát, akkor sem, ha emiatt Szerbia ismét elveszíti az esélyt az európai felzárkózásra. Az átla gpolgár ugyanis tisztában van azzal, hogy az 1999 előtti helyzetet, a szerb dominanciára épülő hat almat képtelenség visszaállítani; a kilencvenöt százalékban albánok lakta és Szerbiától nyolc éve gyakorlatilag független Koszovó már nem lehet az ország része. A két területet ideiglenes határ választja el, a sorompóknál NATObékefenntartók ellenőrzik az okmányokat. Szerb rendszámú gépkocsikkal nem ajánlatos Pristinába utazni, az albán fiatalok még a rendőrautók kíséretében haladó buszokat is sokszor megdobálják kővel. A státuskérdés tisztázása azért is megkönnyebbülést okozna, mert akkor nem kellene éve nte százötvenmillió eurót költeni az államkasszából Koszovóra, fenntartani az onnan kitelepített intézményeket, törleszteni a koszovói cégek külföldi adósságait, és végre az ország valós problémáival foglalkozhatna a kormány. Józan elemzők már jó ideje han goztatják: mit is kezdene Szerbia kétmillió ellenséges albánnal? Elfogadnáe a szerb közvélemény, hogy a parlamentben harmincnegyven albán honatya foglaljon helyet, hogy netán albán legyen a védelmi miniszter vagy a köztársasági elnök? És egyáltalán: hogy an kezelnék az óriási munkanélküliséget, a szociális problémákat, a n é- pesedési gondokat ott, ahol családonként nyolctíz gyermeket nevelnek? Az Európában példa nélküli magas szap orulat folytán ötven év múlva akár többségbe is kerülhetnek az albánok Szerbiá ban, figyelmeztetett nemrég egy belgrádi elemző. Szerinte nem árt megfontolni a külföldi barátok felvetését, hogy Szerbiának egyenesen érdeke "megszabadulni" Koszovótól. vissza J. Garai Béla Világos törvényt követel a R omania Libera Magyar Hírlap • 2007.02.02. "Egymással versengő" ellentmondásos nyilatkozatokkal vádolja a magyar hatóságokat a Romania Libera, amely folytatja sorozatát a román beutazókkal szembeni állítólagos törvénytelensé gekről. Tegnapi számában például idézte a magyarországi állategészségügyi szolgálat vezetője, Süth Miklós szavait, aki az MTInek azt nyilatkozta, hogy a sertéspestis veszélye miatt nem engedhetnek át a határon Romániából származó hústermékeket, egy magya r lapnak azonban kijelentette: a hivatal munkatársai már nem dolgoznak a határon. Mindeközben a délalföldi vá mparancsnokság vezetője, Márkus András arról beszélt, hogy a nagylaki határon nem koboztak el hústermékeket, és azok magyarországi bevitelét sem t iltották meg, a vám- és pénzügyőrség szóvivője, Sipos Jenő pedig azt állította, hogy csak az alkohol- és a cigarettacsempészekkel szemben léphetnek fel. A Ziua szerint a problémát a magyar törvénykezés tisztázatlansága jelenti, e miatt a vámosok "kényükkedvük szerint fordíthatják vissza" a román állampolgárokat. A hústermékek bevitelét egyértelmű magyar törvénynek kell szabályoznia, ezt pedig ismertetni kell a turistákkal – írta a lap, de kétségbe vonja egy ilyen törvény létezését, és arra a következteté sre jut, hogy folytatódni fog a káosz a román – magyar határátkelőknél. Sipos Jenő lapunknak cáfolta a Ziua állításait. Sertéspestis idején az EU szabályozása szerint járnak el, amikor az autók véletlenszerű átvizsgálásánál húsárut találnak – mondta. Ha pe dig nincs járvány, akkor is szabály mondja ki,
