Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-13
11 esedékes lett volna, ám a 2005 novemberére tervezett utat a romániai kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény bukaresti elszabotálása miatt többször elhalasztották. Tavaly októberben Budapesten, a második magyarromán közös kormányülés alkalmával - folytatja a szerző ,Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök megígérte a jogsza bály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyomlátogatásba. A román elnöknek viszont nem számít - fejtegeti a kommentátor , hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a két ország közötti stratégiai partnerség pedig mindössze egy papir os. Úgy véli, Basescu természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Basescu elnök nem értette meg, hogy Románia a régiók Európájába lépett be, ahol a regionalizmus és a szubszidiaritá s vezérelvek - írja a Szabadság. A hétfői román nyelvű sajtó szinte alig foglalkozik Sólyom látogatásával. A Gandul és a Gardianul című újságok rövid hírben térnek ki a látogatásra, de csak a Székelyföld területi autonómiájáról a hét végén rendezett népszavazás kontextusában. vissza Románmagyar csúcs a székely népszavazás árnyékában Új Magyar Szó 2007. február 13. Szerző: Gujdár Gabriella A Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó törekvések, főként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által folytatott b első népszavazás némiképp beárnyékolta Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu román államfő tegnapi bukaresti tárgyalását, és nem igazán segítette az érdemi döntések meghozatalát. A Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó törekvés ek, főként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által folytatott belső népszavazás némiképp beárnyékolta Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu román államfő tegnapi bukaresti tárgyalását, és nem igazán segítette az érdemi döntések meghozatal át. Bár a megbeszélésen a kétoldali együttműködést szavatoló kérdések mellett szóba került a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának biztosítása és a kisebbségi törvény is, a két államfő közös sajtónyilatkozatában azt fogalmazta meg: mindkét állam számára az a legjobb megoldás, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás kisebbségpolitikai modelljét és az erre vonatkozó jogszabályi keretet. „Nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása terén” – vonta le a következtetéseket maga Traian Bãsescu a szûk körû tárgyalásokat követõen. Hozzátette azonban, hogy még akkor is, ha a két ország máshová teszi a hangsúlyokat, Románia és Magyarország eleget tesz az európai kívánalmaknak a kisebbségi jogok bizto sítása terén. Sólyom László, aki romániai látogatása elõtt felkereste azokat a magyarországi településeket, ahol a román kisebbség zöme él, hangsúlyozta, hogy rendkívül fontosnak tartja a határ menti román – magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcso latok helyreállítását. Államalkotó európai kisebbségek „Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezõk, teljes kulturális autonómiát élveznek és önkormányzattal rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet a magyar köztársasági elnök, aki román kollégájának a romániai magyarság kapcsán azt is kifejtette, hogy egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. Traian Bãsescu a közös sajtónyilatkozaton újságírói kérdésre elmondta, alkotmányellenesnek tartja a széke lyföldi megyékben a területi autonómiáról folytatott, SZNT szervezte belsõ népszavazást. „Azt állítják, hogy ez csak a lakosság véleményének letesztelése. Addig, amíg ez csak teszt marad, úgy is tekintünk rá. De akkor, amikor, azok, akik ma tesztelnek (... ) megpróbálják érvényesíteni ennek az úgynevezett tesztnek, illegális népszavazásnak az eredményét, a román állam késlekedés nélkül, alkalmazni fogja az Alkotmányt és Románia törvényeit” – szögezte le Bãsescu. Hozzátette, a felelõsséget azoknak kell majd v állalniuk, akik egy egységes, oszthatatlan és szuverén nemzetállam területén jelenleg alkotmányellenes tettet hajtanak végre. Markó Béla RMDSZelnök szerint a román államfõnek a referendum kérdésében tanúsított fellépése mögött valamiféle érdek van, mert – mint mondta – azt a
