Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-13
12 román politikusok is nagyon jól tudják, hogy az úgynevezett belsõ népszavazás nem törvénytelen, legfeljebb haszontalan. Mint mondta, a romániai magyarok lojális állampolgárai Romániának, kulturális értelemben a magyar nemzet részei, é s ugyanakkor az összes román és magyar állampolgárral együtt európai polgárok. „A megoldásra váró ügyek között éppen ezért különös hangsúllyal szerepel a romániai magyar felsõoktatás, bizonyos tekintettel arra az igényre, hogy legyenek magyar nyelvû egyete mi karok. Felkértem továbbá az elnök urat, hogy segítse felgyorsítani az egyházi kárpótlás végrehajtását, és kértem a közbenjárását, hogy a kisebbségi törvény minél hamarabb emelkedjen törvényi erõre” – közölte Sólyom László. Lobbi a kisebbségi törvényér t A köztársasági elnököt Nicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke is fogadta, a kétoldalú tárgyaláson Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetõje is részt vett. Ezt követõen Sólyom László Bogdan Olteanu képviselõházi elnökkel tárgyalt, majd Cãlin Popes cuTãriceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A román kormányfõ azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy a kulturális autonómiát is biztosító kisebbségi törvény minél hamarabb megszülessen. Sólyom azt mondta, nem érezte úgy, hogy a találkozóra rá nyomta volna bélyegét az autonómia körüli egyet nem értés, mivel, mint fogalmazott, az, amikor a két államfõ találkozik, illetve az államfõ tárgyal a miniszterelnökkel és a két házelnökkel, lehetõséget ad olyan kérdések felvetésére, amelyek nem a közös kor mányülésre valók. Emiatt vetette fel a területi és a kulturális autonómia problematikáját, illetve részletesen ismertette a magyar álláspontot. A „hölgyprogram” keretében Sólyom Erzsébet, a magyar first lady ellátogatott a bukaresti magyar iskolába is, a magyar nagykövet felesége, Terényiné Lantos Emília társaságában. Lapunk kérdésére Sólyom Erzsébet úgy fogalmazott, nagyon fontos volt számára, hogy belásson az Ady Endre Líceum életébe, hiszen „e kis magyar szigetet a román fõvárosban” érdekesnek találja. Sólyom Erzsébet végighallgatta az iskola régizeneegyüttesének játékát, majd elbeszélgetett az iskola pedagógusaival. Szemmel láthatóan a kicsik közt érezte a legjobban magát, elidõzött a gyerekek között. Arról faggatta az egyik óvónõt, melyik gyereknek mi lyen nemzetiségû szülei vannak. Meglepetés volt számára egy japán kisfiú, akinek a szülei úgy döntöttek, hogy magyar óvodába járatják. Még érkezése elõtt ajándék érkezett az iskolának: egy filctollas tábla és egy projektor. Bejan Ibolya igazgatónõ elmondta , az ajándék kapóra jött, hiszen eddig nem volt az iskolának ilyen modern kivetítõje. Elmondta, a magyar állam nem avatkozhat egy másik szuverén állam belügyébe, ugyanakkor határozott álláspontja van arról, hogy milyen jogok illetik meg az adott ország k isebbségeit. Ezek között említette az önszervezõdéshez és az önigazgatáshoz való jogot, hozzátéve, hogy Magyarország, de a Magyar Köztárság elnöke személy szerint is támogatja az ezt szorgalmazó alkotmányos kezdeményezéseket. „Itt a területi autonómia ko ncepciója az, ami ellenállásba ütközik, erre azt javasoltam, induljon errõl nyílt és demokratikus párbeszéd. Ennek kezdeti formája a Székelyfölön létrejött önkormányzati szövetség, és az itteniekre tartozik, hogy megalkossák és kipróbálják a többi lehetõsé get” – értékelte. Nem kukoricáznak A két államfõ a megbeszélésen a Gozsduügyet is érintette, és nem zárta ki annak lehetõségét, hogy a két ország kormánya, amelynek ez a kérdés kizárólagos hatásköre, visszatérjen a megállapodásra, amelyet a román parla ment máig nem hagyott jóvá. Sólyom és Bãsescu most tárgyalt elõször uniós államok elnökeiként egymással. Utóbbi megígérte, a jövõ héten Románia Magyarország javára szavaz az EPben annak érdekében, hogy Magyarország fenntarthassa a génmódosított kukoricáva l szembeni tilalmat. Az RMDSZnek súlya van „Az RMDSZhez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az E urópai Unióba” – mondta Sólyom László az RMDSZ vezetõivel tegnap délután folytatott megbeszélést követõen.