Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-12
7 elvét, a százezer németországi és más nyugaton elő szerb és roma megérkezése a magya r többségű északvajdasági községekbe és településekre, sajnos, elkerülhetetlen. A vajdasági magyar pártok politikai érettségének a hiányát a félretájékoztatott vajdasági magyarság egésze szenvedi meg. A felelőséget azoknak kell vállalniuk, akik közvetlen ül, vagy közvetetten, a háttérből irányítják a vajdasági magyar sajtót. 3. Van kiút. Már a tartományi parlamenti választások előkészületei során meg kell valósítani a magyar pártok teljes összefogását. Ebben a tekintetben a Koalíció további erőfeszítéseke t tesz a versenypárti allűröket felmutató VMSZ csatlakozása érdekében. A Koalíció feladata továbbá, hogy még a tartományi választások előtt kezdeményezze ne csak a hárompárti koalíció létrejöttét, hanem egy a vajdasági magyarság gondjait szépítgetés nélkü l feltáró, s az ennek megfelelő a közös tennivalókat is tartalmazó politikai program kidolgozását. E program megalkotása folyamán – a reciprocitás és az egyidejűség elvének alkalmazását is előirányozva – figyelembe kell venni az Ahtisaaridokumentum kiseb bségi autonómiára vonatkozó részeit is. A program elemeit a Magyar Összefogás Koalíció pártjai a legrövidebb időn belül kidolgozzák és közzéteszik, olvasható az MÖK közleményében. vissza Koszovónak mindent, kivéve az ENSZt agságot és hadsereget − Vladeta Janković biztos az orosz támogatásban Vajdaságma.info • 2007. február 11. [19:31] Vladeta Janković, a távozóban levő szerb kormányfő tanácsadója kijelentette, hogy Szerbia Koszovó státusát illetően mindent elfogad, kivéve K oszovó ENSZtagságát és azt, hogy a területnek saját hadserege legyen. „Csak az országhatárok tiszteletben tartását követeljük. Koszovó autonómiáját illetően a készek vagyunk a maximális kompromisszumra. Az albánok abszolút hatalmat kapnának. Ez azt jelen tené, hogy egy államon belül két rendszer lenne.” – nyilatkozta a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik vezető politikusa a bécsi Standardnak. Janković biztos abban, hogy Oroszország az ENSZ BTben megvétózná Koszovó függetlenségének kikiáltását. Szerbia cs ökkentené a politikai, gazdasági vagy kulturális kapcsolatok szintjét a Koszovó függetlenségét elismerő államokkal – tette hozzá. vissza Romániai ötvenhatos személyiségeknek adott át kitüntetéseket Sólyom Gondola • 2007. feb ruár 11. 19:55 Romániai ötvenhatos személyiségek vehettek át kitüntetést vasárnap este Bukarestben Sólyom László köztársasági elnöktől, aki a nap folyamán érkezett állami látogatásra a román fővárosba. A köztársasági elnök Terényi János nagykövet rezidenc iáján tartott rövid ünnepség keretében magyar állami kitüntetést adott át három romániai magyar, illetve két román személyiségnek: Nagy Benedeknek, Balázs Imrének, Eusebio Munteanunak, Constantin Ticu Dumitrescunak és Józsa Árpád Csabának. Nagy Benedek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. Politikai fogolyként kellett bűnhődnie 1956 és 1961 között amiatt, hogy kiállt a magyar forradalom mellett, és kidolgozta az első egyetemi autonómiaprogramot. Jelenleg a Romániai Magyar Demokrata Szövet ség (RMDSZ) megbízásából a bukaresti vallásügyi államtitkárságon tanácsosként képviseli a történelmi magyar egyházakat. Balázs Imre festőművészt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével tüntette ki a magyar államfő. Kolozsváron tanult a Ion Andre escu Képzőművészeti Főiskolán 1956ban, a magyar forradalommal szolidáris magatartása miatt a magyar egyetemisták közül elsőként tartóztatták le október közepén, és csak 1959 végén szabadult a hírhedt szamosújvári börtönből. A Magyar Köztársasági Érdemren d Lovagkeresztjének birtokosa lett Eusebio Munteanu nyugalmazott orvos is. A bukaresti orvosi egyetem általános orvosi karát végezte el, majd politikai okokból és az 1956os magyarországi forradalom és szabadságharc eszméivel rokonszenvező magatartása miat t 1958ban letartóztatták, államellenes tevékenység vádjával bebörtönözték. Megjárta a jilavai és a szamosújvári börtönt, a Dunadelta kényszermunkatáborait. 1965ben szabadult, majd orvosként dolgozott. A Magyar Köztársasági Aranyérdemkeresztet ketten k apták. Egyikük Constantin Ticu Dumitrescu. Politikai okokból kizárták a bukaresti egyetemről, 1949ben letartóztatták, 1953ban politikai fogolyként bebörtönözték. Abban az évben kiszabadult ugyan, de kényszerlakhelyen kellett tartózkodnia. Később ismét le tartóztatták hazaárulás vádjával, huszonhárom évi kényszermunkára ítélték. Csak 1964ben szabadult amnesztiával. 1989
