Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-12
8 december 22én az élvonalban vett részt a forradalmi eseményekben, 1991 és 1999 között a Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Egyesüle tének elnöke, 19922000 között a Romániai Kereszténydemokrata Néppárt szenátora. Tavaly márciustól a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS - átvilágító bizottság) tagja. E kitüntetés másik jogosultja Józsa Árpád Csaba. Középiskolásként a magyar forradalom iránti szolidaritásból átszökött a magyarromán határon, 1957 tavaszán a magyar hatóságok visszatoloncolták Romániába, ahol három évi szabadságvesztésre ítélték. Jelenleg ő az 1956os Erdélyi Bajtársi Szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke. Sólyom László pohárköszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalommal kapcsolatban érzelmileg, politikailag, sőt történelmileg is még sok feldolgozatlan kérdés maradt. Megállapította: 1956 örökségéhez az azóta eltelt fél évszázad is hozzátartozi k, különösen az, hogyan értékeljük a Kádárrendszert. Tiszta lelkiismerettel ugyanis senki nem vallhatja magát egyszerre Nagy Imre és Kádár János örökösének - hangsúlyozta. Az ötvenhatos forradalomhoz való hűség, az arra való hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjüke összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel - fogalmazott az államelnök. Sólyom László szerint egy dolog kezdettől fogva vitán felül állt: a forradalmárok, a szabadságharcosok hősiességének, áldozatvállalásának elismerése. Emlékeztetett: a magyar forradalom hatással volt a többi szocialista ország lakosságára is. Romániában álltak ki a legtöbben a magyar forradalom mellett, és itt volt a legszörnyűbb a megtorlás is - mondta az elnök. Azok közül, akik kivonultak Temesvár, Ar ad, Kolozsvár, Bukarest és Jászváros utcáira vagy a magyar forradalommal más módon nyilvánították ki szolidaritásukat, a történeti kutatások szerint húsz személyt ítéltek halálra, 14 001 évi börtönbüntetést szabtak ki, több mint ezer egyetemistát távolítot tak el az egyete mről - idézte fel pohárköszöntőjében Sólyom László. Megjegyezte: az ötvenhatos események romániai áldozatai máig sincsenek rehabilitálva, nem szól róluk a hivatalos történetírás, hiányzanak a tankönyvekből. Pedig az igazságosság és tisztesség megkövetelné, hogy mindazok, akik Romániában felemelték szavukat a magyar forradalom és szabadságharc mellett, és ezért súlyos megtorlást szenvedtek, végre elnyerjék a jogi rehabilitációt, és méltányos kárpótlást kapjanak. Ezt a kérdést - mint mondta - a Traian Basescu román államelnökkel folytatandó hétfői tárgyalásán is fel fogja vetni. vissza EPválasztásokra készül az RMDSZ és ellenzéke − Kelemen Hunor kampányfőnök bízik abban, hogy személyeskedés helyett szakmai érvekkel folyik majd a küzdelem Nélpszava • 2007.02.12. Románia európai parlamenti választásokra készül. Noha az ország január elsejei csatlakozása óriási eufóriával társult, az idő múlásával egyre többen ismerik fel, hogy a forma mögött kevés a tartalom. Az eurooptimizmust elsősorban a román belpolitikát uraló válság hervasztja, egyre többen nézik kiábrándultan a Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közötti konfliktust, ami végül is nem pusztán két vezető politikus személyiség, hanem az állam két alapvető intézménye, a kormány és az államelnöki intézmény közötti küzdelemről szól. A konfliktust Markó Béla miniszterelnökhelyettes úgy értelmezte, hogy pillanatnyilag egy "nagy kísérlet” zajlik a két vezető állami intézmény közötti viszonyok átrendez ésére, az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat a fennhatósága alá vonni. A külügyminiszter minapi távozása is egyenes következménye a két állami intézmény közötti konfliktusnak, ami nemcsa k politikai, hanem általános morális válságot is előidézhet a román közéletben. Markó nyilvánvalóan nem ért egyet a két intézmény hatalomkoncentrációs törekvéseivel, a kisebbségek számára kizárólag a parlamentáris rendszer jelenthet garanciát. Az államf ő hatalmi ambíciói ellenére az RMDSZ tartózkodik az államfő felfüggesztését célzó ellenzéki kezdeményezéstől, a válság közeli helyzet kialakulásáért elsősorban a koalíciós partnerek között megromlott viszonyt teszi felelőssé. Azt, hogy a román belpolitik ai viszálykodást hogyan nézi Brüsszel, dr. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő ecsetelte a Népszavának: – A képviselők az Európai Parlamentben csak kapkodják a fejüket, nem akarják elhinni, hogy alig néhány héttel a csatlakozás után hol tart Románi a. Triviálisan szólva azt gondoltam volna, ennyire hülyék nem lehetünk, nagyon jól tudtuk, mire vállalkozunk.
