Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-10
10 Duna TV: Savanyú a szőlő - avagy reflexiók az MTV Sajtószobájában „durván elferdített” tényekhez Vajdaságma.info 2007. február 9. [15:46] Forrás: Duna TV A Duna Televízió alapításától kezdve arra törekszik, hogy a közszolgálati elektronikus médiák között harmonikus legyen az együttműködés. Sajnálattal olvastuk az MTV Sajtószoba 2007. február 8án keltezett írását, amely olyan szavakat ad a Duna Televízió e lnökének szájába, amelyeket nem mondott, olyan állításokat tulajdonít neki, melyek nem hangzottak el, illetve azonnal pontosításra kerültek a Duna Televízió kárpátmedencei nézettségéről szóló prezentáción. A csúsztatások sora azzal kezdődik, hogy a cikk e lhallgatja: Cselényi László egy nemzetközi tender nyertese, az európai tekintéllyel rendelkező GfK Hungária Piackutató Intézet megkérdőjelezhetetlen reprezentativitású adatfelvételének tényadatairól tájékoztatta a közvéleményt. A televíziók nézettségi viad alában kedvelt fogás, hogy az elektronikus és kérdőíves adatfelvételi módszert kijátsszák egymás ellen, így szépítve a vesztesek kudarcát. A Duna Televízió természetesen elfogadja - és nem vitatja - az AGBNielsen magyarországi mérőműszeres televízió nézé si adatait. De ugyanúgy megkérdőjelezhetetlennek tartja a reprezentatív kérdőíves adatfelvétel által kimutatott tényeket is. E tény pedig az, hogy a Duna Televízió közönségaránya a GfK Hungária felmérése szerint 7 százalék. A prezentáción elhangzott, hogy az adatszolgáltatás ellenőrzése során felvetődött: a Duna TV magyarországi közönségrészesedése akár a 9 százalékot is eléri - erre utalt a Duna Televízió elnöke. Amennyiben ez az adat bizonyosságot nyer, arról a sajtót a Duna Televízió tájékoztatja. Az M TV - ki tudja miért - elfelejtette hangsúlyozni, hogy GfK adatról van szó, nem pedig AGBNielsenről. Mindezt csúsztatással tálalja, az AGB adatsoraira hivatkozva. A félretájékoztatás mondatrólmondatra folytatódik az írásban, azzal, hogy 2006os adatként 1 millió 593 ezer nézőt tüntet fel, anélkül, hogy megadná kiszámításának metodikáját. A hozzáértő televíziós és reklámügynökségi szakmában egy csatorna elért nézőinek számát az éjszakai adás nélkül, vagy azzal együtt szokás kiszámolni. Ez a Duna Televízió esetében éjszakai adás nélkül 1.674.706 (05 óra 00 perctől 24 óra 59 percig), azzal együtt pedig 1.699.214 (02 óra 00 perctől 25 óra 59 percig) néző. A prezentáción úgy hangzott el, hogy a 2007. januári nézettségünk „1 millió 900 ezer körül van”. Ez a szá m az AGBNielsen mérése szerint 1.883.958. Vajon miért nem ragaszkodik az MTV az általa is mérvadónak tartott AGBNielsen tényadataihoz? A tények "durva ferdítésének" feltehetően az az oka, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy a Kárpátmedencében élő mag yarok között a Magyar Televízió nézettsége, kedveltsége és informálásban játszott szerepe - vagyis mindaz, amiért egy televíziót működtetni érdemes - valóban messze elmarad a Duna Televízióé mögött. Azok kedvéért, akik nem láthatták a prezentációt, írásba n is közöljük a nemzetközi hírű, s az adott országokban saját irodával rendelkező GfK Hungária által feltárt tényeket a két magyar közszolgálati televízió közötti – jelentős – különbségről. Magyarországon a Duna TV által naponta elért nézők száma az AGBN ielsen tényadatai szerint 2005ben 164.772, 2006ban 195.786, 2007ben pedig már 251.933 nézővel előzi meg az m2es adót. A GfK Hungária mérése alapján 2006 decemberében a Kárpátmedencében, Magyarországon kívül élők 20.28%a nevezte meg a Duna Televíziót kedvenc csatornájának, ezzel szemben az m1et alig több, mint a fele, 11.71% néző, az m2t pedig a harmadánál nem sokkal többen, 8.28% nevezte meg legkedveltebb csatornájának. Kiemeljük azt a tényt, hogy Romániában ez az arány a Duna TV esetében 26%, míg az m1 és m2 ennek még a harmadát sem éri el: 8,5%, illetve 8.2%. A közönségarány tényadatai még nagyobb előnyt mutatnak a Duna TV javára az MTVvel szemben. Ugyanabban a körben a Duna TV közönségaránya 20.3%, míg az m1 ennek a negyede csupán - 5.1% , az m2é pedig nemcsak utcahosszal marad el, hanem egyenesen eltörpül a Duna TV közönségaránya mögött: 0.8%, ami a Duna TV közönségarányának mindössze 3.9%a. A tények ismeretében megértjük, hogy ezekről az adatokról az MTV el akarja terelni a közvélemény, s főként a politikai döntéshozók figyelmét. Végül azt is megemlítjük, hogy a legfontosabb hírforrások között a lehetséges 5 pontból a Duna TV 3.4et kapott ugyanazon válaszadóktól, míg az m1 és az m2 együttesen is csak 2.9 pontot, ami azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarság nagyobb része a Duna Televíziót tartja legfontosabb közszolgálatipolitikai hírforrásának. Az MTV PR csapatának csúsztatási szándéka elszomorító, a minimális korrektséget sem tartalmazó írásuk - a fenti adatok elhallgatása mellett - egy újabb durva ferdítéssel folytatódik. Azt a látszatot keltik, hogy a Duna Televízió
