Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-10
11 elnöke egy, a "szociológiai adatfelvételekkel szembe n támasztott követelménynek több szempontból nem megfelelő" ténnyel kívánta volna érvelését alátámasztani. Ezzel szemben a tények – ismét csak a tények – a következők: a prezentációt tartó médiaszakértő, majd a félreértések elkerülése érdekében Pomezanski György alelnök is hangsúlyozta, hogy a nagy nemzetközi piackutató intézetek meggyőző adatai mellett a korábbi, kisebb, nem reprezentatív felmérések – mint a Transindex.ro – adatai is megerősítik a fenti a tényeket. A Duna Televízió közönségfogadtatásáról s zóló sajtótájékoztató jól sikerült, ezt a nagyszámú, magyar nyelven megjelent cikk bizonyítja. Egyetlen sem volt azonban közöttük, amely az MTVhez hasonló módon "ferdítette" volna el a sajtótájékoztatón elhangzott és bemutatott tényeket - kivételt azok a megtévesztett orgánumok képeznek, amelyek jóhiszeműen az MTV Sajtószoba írását vették át. Az MTVnek ez az eljárása annál is kevésbé érthető, mivel ugyancsak nemzetközi hírnévnek örvendő közvéleménykutató intézettel, a Szonda Ipsosszal készíttet felmérés eket, a publikált adatokra a közszolgálati etikára tekintettel a Duna Televízió soha nem fűzött kommentárt, de még a számára kedvező adatokat sem vette át. Az elhallgatások, csúsztatások és "durva ferdítések" egy pár soros cikkben bravúrt igénylő garmadájá t látva nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy az MTV továbbra is távol tartja magát az általa is kívánatosnak állított jó viszonytól, amivel kapcsolatban csak a régi Aesopus tantörténet juthat eszünkbe ama mesebeli rókáról, akinek savanyú volt a szőlő ... Végezetül meg kell köszönnünk az MTVnek a lehetőséget, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt mondhatjuk el újra: a Duna Televízió a legnagyobb magyar nyelvű csatorna, amelyet öt kontinensen nézhetnek. vissza Pluszpénzek a határon túliaknak - Évi százmillió euró jut regionális fejlesztésekre - Szerbia és Ukrajna is bekapcsolódhat az uniós programokba Népszabadság • Kis Tibor • 2007. február 10. Megnyíltak az idén az uniós pénzcsatornák KözépEurópa határ menti - jel entős részben magyarlakta - területei felé. A következő hét évben, figyelembe véve a nemzeti társfinanszírozást is, összesen 688 millió euró jut az említett régiók fejlesztésére. Az első pályázati pénzek hamarosan lehívhatók lesznek. Ez évtől jelentős fe jlődési forrásokhoz jutnak a határon túli magyar közösségek, miután kialakulni látszik azoknak az együttműködési programoknak a hálózata, amelyek révén az érintett országok hozzáférnek az EU regionális fejlesztési alapjaihoz. Számítások szerint az ily módo n bevonható pénzek többszörösét teszik ki a magyar költségvetés által juttatott szokásos évi tízmilliárdos kisebbségi támogatásoknak. Az említett keretek egyebek között kulturális és oktatási célokat - beleértve a nyelvtanulást és a közös szakképzést - is szolgálnak. Ugyanakkor persze az anyaország által nyújtott kisebbségi támogatások és az uniós fejlesztési programok céljai, eszközei és formái között lényeges különbségek maradnak a jövőben is. Mint Törzsök Erika MeHfőosztályvezető, a fejlesztési koncep ció kidolgozója lapunknak elmondta, az uniós forrásokra épülő közös programok kifejezetten a határ menti övezetek felzárkózását, integrációját, a térségbeli országok közötti együttműködés fejlesztését, továbbá a helyi közösségek koherenciáját hivatottak er ősíteni. Az unió által meghatározott gazdasági, kulturális, egészségügyi és természeti szempontokat egyaránt figyelembe vevő dokumentumok kidolgozásán már több mint egy éve dolgoznak az érintett országok közös szakértő csoportjai, és ez a nagyszabású előké szítő munka a végéhez közeledik. Az első közös stratégiai elképzeléseket KözépEurópa tavasszal teszi le Brüsszel asztalára, a bizottsági jóváhagyást követően pedig nyomban kezdődhet a pályáztatás konkrét projektek megvalósítására. Magyar szempontból fon tos körülmény, hogy az EU határokon átnyúló együttműködési programjaiba hazánk valamennyi szomszédja bekapcsolódhat - még olyan unión kívüli államok is, mint Ukrajna és Szerbia. Így gyakorlatilag minden olyan Kárpátmedencei régió hozzájuthat a forrásokhoz , ahol nagyobb lélekszámú határon túli magyar közösség él (a továbbgyűrűző hatások révén még a Székelyföld is). Magyarország minden országgal kialakít, vagy már kialakított közös stratégiai elképzeléseket; az együttműködés prioritásaiban lényegében már s ikerült megegyezni a közös munkacsoportokban. A konkrét elképzelések kialakításában és megvalósításában nagy szavuk van a határ két oldalán fekvő megyéknek. Ennek kapcsán Törzsök Erika felhívta a figyelmet, hogy gyakorlatilag az adott közös régiókban élők határozzák meg, melyek lesznek náluk
