Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-08
24 g yakorlatilag Szerbiában nincs se parlament, se kormány, csak államfő. Rá hárul a feladat, hogy a koszovói egyeztetéseket koordinálja, valamint az, hogy mielőbb felálljon az új kormány is, amely megszavazásához azonban meg kell tartani a parlament alakuló ü lését, amely döntése mögé bújhatnának aztán a vezető szerb politikusok. S mindezt szűk egy héten belül, a bécsi találkozóig kellene létrehozni. Ha pedig nem sikerül (éppen ma ismétlik hat helyen a szavazást), akkor az államfő utazik az osztrák fővárosba, k érni a tárgyalások elhalasztását. A parlament megalakulásával és a kormány megszavazásával Szerbia még mindig nem lesz tárgyalóképes, hiszen új szerb delegációt is fel kell állítani, s ebbe a delegációba Kostunicáék be szeretnék vonni a Szerb Radikális Pár tot is, amely a legtöbb szavazatot kapta a választásokon. Egyesek a szocialistákat sem hagynák ki, feltehetőleg ugyancsak a felelősség megosztása érdekében. Hogy milyen lesz majd a kormány? Valószínűleg a demokratikus tábor pártjai alakítják meg. De ez nem biztos, ahogy az sem, hogy nem leszneke újabb választások. vissza Politikai torzsalkodások Ukrajnában Magyar Nemzet 2007. február 8. Szerző: Székely Gergely Erejük egyesítéséről döntöttek a régi szép idők felelevenítés ének jegyében a Julija Timosenko Tömb és a Mi Ukrajnánk tömörülés, hogy megakadályozzák – Timosenko asszony szavaival – a „bűnöző oligarchák” önkényeskedését, az ország teljes bekebelezését és kiárusítását. Kedden már gyakorlati jelét is adták annak, hogy szándékukat illik komolyan venni. Blokád alá vették a parlament elnökségét, meghiúsítva a törvényhozás soron következő ülésszakának a megnyitását. A BJUT szerint ugyanis Viktor Janukovics kormányfőnek az a kijelentése, amely szerint az oroszokkal közös gáz konzorcium alaptőkéjéhez Ukrajna tranzitvezetékeivel akar hozzájárulni, az első lépést jelenti a nemzeti érdekek elárulása felé. A kedélyeket maga az ülésteremben jelen lévő kormányfő próbálta megnyugtatni, hangoztatva, hogy szó nincs semmiféle árulásról, hiszen a tranzitvezetékek továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen értékét fogják képezni, ám az ellenzéki képviselőket ez nem nyugtatta meg. Annak ellenére sem, hogy a kormányfő szerint a fölösleges hecckeltés nem tesz jót az ukrán – orosz viszonynak sem. A s zembenállás végül is a Naftohaz Ukraina vagyonát és a tranzitvezetékek áruba bocsátását megtiltó törvény elfogadásával fejeződött be. A történteket az ellenzék természetszerűen győzelemként könyvelte el, ám Timosenko szerint ünnepelni majd csak azután fogn ak, miután az alkotmánybírósághoz benyújtott előterjesztésükre a taláros testület kimondja a Janukovicskormány illegitim voltát, feljogosítva ezzel az államfőt a parlament feloszlatására. Elemzők szerint viszont az új választások kiírásának vajmi kevés az esélye, ugyanakkor elismerik, az államfő javaslatainak ignorálásával a miniszteri kabinetről elfogadott törvény még inkább elmélyítette a hatalmi ágak, elsősorban az államfő és a miniszterelnök közötti ellentéteket. Hétfőn ugyan Juscsenko magához kérette a kormányfőt és a házelnököt, hogy a lelkükre beszéljen, és emlékeztesse őket korábbi megállapodásaikra, köztük a nemzeti egységről aláírt egyezségükre, amelyből az államfő szerint eddig még semmi nem valósult meg, ám felvetéseire ezúttal már konkrét ígére tet sem kapott. A belpolitikai torzsalkodás nyilvánvalóan rányomta bélyegét a keddi Ukrajna – EU külügyminiszteri szintű találkozóra is, amelynek megtartását a soros elnöki tisztséget betöltő Németország külügyminisztere eleve kétségbe vonta. Egyszerűen ninc s kivel tárgyalni, kommentálta a Borisz Taraszjuk külügyminiszter személye körüli kialakult bizonytalanságot FrankWalter Steinmeier. Taraszjuk lemondása, illetve első helyettesének, Volodimir Ohrizkónak az ideiglenes kinevezése azonban megoldotta a helyze tet. A Javier Solana távolmaradása miatt kéttagúra zsugorodott EUtrojka azonban határozottan Kijev értésére adta: Brüsszel készen áll ugyan arra, hogy új együttműködési megállapodás kidolgozásának megkezdéséről tárgyaljon, de ennél többre Ukrajna nem szám ítson. vissza Fegyelmezett erdélyi szavazók - A román pártok csak magyar jelöltekkel tudnak „csábítani” a választásokon Magyar Nemzet 2007. február 8. Szerző: Rostás Szabolcs A romániai magyar választók többségéről elmon dható, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokon mindeddig a magyar szervezeteket vagy jelölteket preferálták a román pártokkal, politikusokkal szemben. A legutóbbi, 2004es helyhatósági és országos választásokig az 1996 óta kormánypozícióból polit izáló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „söpörte be” az erdélyi magyar szavazatokat, majd ezekből a párttá válás útjára lépő Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) sikerült „lecsípnie”. A rendszerváltozás utáni első, 1990ben
