Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-08
22 Koszovó, a balkáni szegényház - Európa egyik legszegényebb állama lehet a függetlenedés után a szerb tartomány Világgazdaság 20070208 Elmar adottság. Európa egyik legszegényebb önálló államává válhat a hivatalos függetlenedés közelébe került Koszovó. Martti Ahtisaari ENSZfőmegbízott tegnap beleegyezett ugyan abba, hogy a volt szerb tartomány státusának rendezésére hivatott végső tárgyalásokat belgrádi kérésnek megfelelően tíz nappal későbbre halasszák, de elemzők szerint ettől függetlenül Koszovó hamarosan önálló állammá válhat. Az 1999 óta ENSZközigazgatás alatt álló terület jogi helyzetének megnyugtató rendezésétől függ bármiféle gazdasági prosperitás – fogalmazott Joachim Rücker, a helyi ENSZigazgatás (UNMIK) vezetője. Szerinte Koszovó egyik súlyos problémája, hogy ott növekedést kizárólag a magángazdaság produkál, miközben a közszféra stagnál. Ráadásul a függetlenedés rémének láttán a sze rb vezetés közel 1,2 milliárd euró exjugoszláv államadósságot is Pristina nyakába varrna – írja a Reuters. Koszovó már a jugoszláv időkben is DélkeletEurópa egyik legelmaradottabb régiójának számított. Ez a nehéz történeti örökségen túl a Titokorszak elh ibázott gazdaságpolitikájának eredménye volt. Elsősorban a nyersanyagtermelést fejlesztették, és bár a többi tagállamtól pénzügyi szubvenciókban részesült, a befektetések aránya a jugoszláv átlag felét tette ki az 60as és a 70es években. Részben ennek er edménye, hogy 2003ban a tartomány 986 millió eurós külkereskedelme 950 milliós (!) deficitet produkált. A kevesebb mint 40 millió eurónyi export nagy részét is olyan termékek tették ki, mint a gomba, az épületfa és az ócskavas. Koszovó rendkívüli mértékbe n függ a pénztranszferektől. A külföldön dolgozó koszovói vendégmunkások hazautalásai meghaladják az otthon megtermelt értéket. A honi munkaerőpiac is súlyos helyzetben van, hiszen az alacsony átlagéletkornak köszönhetően az 1,9 milliós összlakosságból köz el 1 millió a munkaképes korúak száma, miközben csupán 325 ezer munkahely áll rendelkezésre. A nagyarányú szegénység pedig elsősorban a vidéki lakosságot sújtja. vissza Megint mozgósít a Fidesz Brüsszelben Népszava 2007. f ebruár 8. Szerző: Halmai Katalin Stílusosan az Európai Parlament (EP) brüsszeli székháza előtt tartott sajtótájékoztatót Szájer József, a magyar néppárti képviselőcsoport delegációvezetője, ezzel is bizonyítva, hogy az épület előtt "bárki szabadon kinyil váníthatja a véleményét”. A fideszes politikus bejelentette, levelet írt HansGert Pötteringnek, az EP elnökének, amelyben közölte: a budapesti kordonbontásban részt vett magyar euroképviselők a hosszadalmas parlamenti eljárás megkerülésével, önként le kí vánnak mondani mentelmi jogukról, hogy "bebizonyíthassák az igazukat bármely ellenük indított eljárásban”. A testület eljárási szabályzata szerint azonban a mentelmi jog megvonásáról csakis a plenáris ülés dönthet. Szájer azt mondta, hogy a parlament és az Európai Bizottság elnökét kedden személyesen tájékoztatta a budapesti eseményekről, s mindketten "együttérzésüket és szolidaritásukat” fejezték ki a FideszMPP akciójában részt vevőkkel. José Manuel Barroso szóvivője megkeresésünkre közölte: Szájer valóba n tájékoztatta a bizottsági elnököt, ám ő "tartózkodott attól, hogy belpolitikai vitának látszó kérdésben állást foglaljon”. Együttérzéséről biztosította viszont az "alapvető szabadságjogokért felelősséget érző” magyar néppárti képviselőket a konzervatív p arlamenti frakció elnöke, Joseph Daul. Orbán Viktor, aki ma és holnap részt vesz az Európai Néppárt elnökségi ülésén, azt mondta: tájékoztatni fogja a grémiumot a budapesti eseményekről, mert a Fidesz mindenütt kiáll az "alkotmányos szabadságjogok” mellett . Hannes Swoboda, a parlament szocialista frakciójának egyik helyettes vezetője magyar újságíróknak azt mondta: egy magát a centrumhoz soroló pártnak csak a parlamenti politizálás demokratikus eszközeit szabad igénybe vennie, és el kell határolódnia a szé lsőségesen populista, nacionalista törekvésektől. Tabajdi Csaba szocialista delegációvezető közölte: a fideszes euroképviselők nem azért kapják a fizetésüket, hogy sározzák a magyar kormányt, hanem azért, hogy a munkájukat végezzék. Az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának szóvivője megerősítette lapunknak, kézhez kapták az októberi eseményeket vizsgáló bizottság jelentésének kivonatát, s azt a levelet, amelyet Petrétei József igazságügyminiszter írt a Kossuth téri kordonbontásról. Ez utóbbit tudomásul vették, az előbbit tanulmányozzák. vissza
