Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-05
22 sehol, viszont az újságírókkal szembeni taplóságban lenyomta Băsescut. Reményteljes kampánynyitás, és a kérdések, amelyekre Tőkés nem akar válaszolni. Az erd ely.ma oldalán, a hivatalos bejelentés előtt 24 órával már lejött a hír, hogy Tőkés László döntött: függetlenként indul az EPválasztásokon. A döntés tényét a püspök telefonon a marosvásárhelyi sajtótájékoztató előtt cáfolta, majd a megkeresés után másfél órával tegnap, február 3án mégis bejelentette: elfogadja a jelölést - feltételesen. Balánbányai politikai elemzőnk ezt a jelenséget a „kéreti magát, mint éjfélkor a menyasszony" diagnózissal azonosította. Nehéz volt eldönteni, hogy ki volt a tegnapi nap on - ünnepinek szánt - sajtókonferencián nagyobb zavarban. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács részéről, akit Tőkés az első öt percben nyilvánosan kioktatott, hogyan kell levezetni egy sajttájt. Vagy Fodor Imre, aki úgy képviselte az SZNTt a Tőkésjelö lő kerekasztal beszélgetésen, hogy szervezetéből többen nem támogatták a jelölést. Zavarban lehetett a sajtó is, hiszen a nyilvános sajtótájékoztatón többször megvonták a kérdezés jogát, a legsötétebb román médiahagyományokat is megszégyenítő módon röpk ödtek az újságírókra vonatkozó negatív megjegyzések, cserébe egyetlen komoly tartalmi kérdésre sem jött érdemi válasz. Az első összetűzés az újságírókkal akkor következett be, amikor a román sajtó kérte, hogy a püspök ismételje meg bejelentését románul i s, hogy üzenete a román újságolvasókhoz is eljusson. Ekkor Tőkés - ohne zsenír - szópárbajba keveredett. Szerinte az EUban a magyar is hivatalos nyelv, tehát nyugodtan beszélhet magyarul. A sajtós kolléga viszontválasza az volt, hogy tudtával a román is hivatalos nyelv, és Tőkés érdeke, hogy a román polgárok is megértsék, mit akar. Végül Tőkés megismételte mondanivalóját románul, de nyilatkozat közben magyarul közbeszúrta: „remélem nem akar megleckéztetni a hölgy!". A hölgy nem akarta megleckéztetni, cs upán arra volt kíváncsi, hogy kape segítséget a kampányban Orbán Viktortól, aki többször biztosította Tőkés Lászlót támogatásáról. Tőkés a kérdésre nem adott konkrét választ. A baljós civódás után is élt bennünk a remény, hogy nem a református nyugdíjas nőegylet konfliktuskezelő szerepjátékára, hanem nyílt sajtótájékoztatóra csöppentünk be. Ezért a következő körmönfont kérdéseket intéztük a püspökhöz: - Miért tartja fontosnak, hogy független jelöltként induljon? - Melyik európai pártcsaládhoz kíván csatlakozni: ahhoz az EPPhez, amelynek az RMDSZ is tagja, vagy az újonnan alakuló új szélsőjobb frakcióhoz? - Milyen feltételekkel kötött volna kompromisszumot az RMDSZel? - Ha a képviselői jelölése kudarccal végződik, visszavonule a politikai életb ől? Tőkés ravaszul átlátott a szitán, és azzal tért ki a válaszadás alól, hogy nem válaszol olyan újságírók kérdésére, akik személyéről gyalázkodó cikkeket jelentettek meg. A reakciót mélységesen megértjük, itt olvasható A Hétben megjelent Tőkés cikk, és Tőkés válasza. Gyengébb idegzetűeknek ellenjavallott! Ezek után magunkba szálltunk a rommagyar politikus lélek érzékenységének védelme érdekében. Érdemi kérdés a két pengeváltás után nem volt, a Transindex kérdésére, hogy az ünnepi hangulat helyett miér t ilyen türelmetlen Tőkés, jött egy melankolikus apokalipszisvízió a nemzeti megosztottságról, amely pont olyan Erdélyben is, mint a „posztkommunista" Magyarországon. A Tőkés EPjelölése körül cementesedő reménytelenséget csak a sajttáj végén terjengő f lekken és sülttojás szag oldotta fel, ezzel zárult az erdélyi magyar (szélső)jobb újjászületésének nyitánya. vissza