Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-05
6 A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, azt jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőfö ld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, ám a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják majd át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra "töltődhet" fel a Szülőföld Alap - tette hozzá. Utalt arra, hogy az említett közalapítványok feladatait a Szülőföld Alap Iroda látja el; ez lesz az az intézmény, amely a pályázatok lebonyolítását is elvégzi a jövőben. Arra a kérdésre, hogy az alap irodájába a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítv ányok közül hány munkatársat vesznek majd át, a szakállamtitkár azt mondta: a 3040 munkatárs közül "nagyjából" hatan dolgozhatnak majd tovább az irodánál. A Szülőföld Alap irodában várhatólag 1012 munkatárs el tudja majd látni a feladatokat. "Meg kel l vizsgálni minden esetben, milyen feladatok azok, amelyekre emberek kellenek, mire vannak felkészült szakemberek és mire lehet vagy kell más kollégákat megkérni" - fogalmazott Gémesi Ferenc. Megerősítette az MTInek azt az értesülését, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést, "évindító értekezletet" tartottak a munkatársaknak. A távirati iroda úgy tudja, az "állománygyűlésre" néhány közalapítványi dolgozó is meghívást kapott, akiknek feltehetőleg a jövőben is számítanak a munkájára. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke délelőtt az MTInek adott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Gémesi Ferenc kitért a magyarigazolványok érvényességének ü gyére is. Elmondta, a decemberi budapesti találkozón a határon túli magyarság képviselői azt kérték, hogy külön sorban állás és eljárás nélkül automatikusan hosszabbítsák meg az okmányok érvényességét. A szakállamtitkár közölte: ilyen értelmű törvénymó dosítást kezdeményeznek, és már el is készült ennek a koncepciója. A kormányszóvivő december 27én jelentette be, hogy január elsejétől hatékonyabb támogatási rendszer segíti a határon túli magyarokat, miután átalakul az intézményrendszer. Danks E mese közölte, január 1jétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, a szervezet feladatát a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. Változás továbbá, hogy január 1jével létrejön a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok is. Az iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja - közölte Danks Emese. A szervezeti átalakításokkal a három közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönz ési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. vissza Becsey Zsolt a régiós fejlesztési forrásokról Szeged, 2007. január 4., csütörtök (MTI) - Nagyon ke vés fejlesztésről döntenek régiós szinten, és a rendelkezésre álló források csak kis hányadát használják fel helyben kidolgozott programokra - jelentette ki Becsey Zsolt (Fidesz) néppárti európai parlamenti képviselő csütörtökön Szegeden. Bajnai Gordon fej lesztéspolitikai kormánybiztos szerint erősödött a régiók önállósága, például az ágazati projekteket is véleményezni fogják. Az a 1820 százalék, melyet a második Nemzeti Fejlesztési Tervben a regionális operatív programokra fordítanak elég kevés, s úg y tűnik, hogy e források felét is célzottan, csak a pólus programokra lehet majd fordítani - mondta a politikus sajtótájékoztatóján. A néppárti képviselő szerint a regionalizációnak demokratikus módon, alulról építkezve kellene létrejönnie Magyarország on. A jelenleg az önkormányzati minisztérium felügyelete alatt folyó "erőszakolt körzetesítés mindennek mondható, csak egy alulról fölfelé építkező demokratikus regionalizációnak nem". A délalföldi régió számára fontos lenne egy önálló brüsszeli képvi selet létrehozása, ahogy azt a nyugatdunántúli régió már megtette - közölte Becsey Zsolt. Hozzátette: a három megye és a megyei jogú városok által 40 millió forintos költséggel kialakított képviselet a lobbi erő és a közvetlen megjelenés miatt már nye reséges vállalkozásnak tekinthető. Az önálló képviselet létrehozása azért is lenne fontos a délalföldi régió számára, mert várhatóan a szomszédos vajdasági tartomány idén irodát nyit Brüsszelben. A közösen benyújtható, főként infrastrukturális és gazd aságfejlesztési projektek szempontjából ez komoly előnyt jelenthet - mondta a politikus. Bajnai Gordon szerint erősödött a régiók önállósága, például az ágazati projekteket is véleményezni fogják.
