Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-31
9 tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét kedden Paul Rosenzweig, az amerikai belbiztonsági minisztérium államtitkára. A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár - aki a washingtoni nagyköveti rezidencián találkozott a hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodó házelnökkel - reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslatot legkésőbb a Bushkormányzat mandátumának lejárta előtt, vagyis 2008 végéig elfogadja a kongresszus. A megbeszé lésen - amelyről Szili Katalin tájékoztatta az MTIt - a házelnök és az államtitkár egyetértett abban, hogy a két ország legfontosabb megoldandó kérdése a vízumügy. Rosenzweig külön biztosította az Országgyűlés elnökét, hogy George Bush elnök a legfont osabb megoldandó problémák közé sorolja a vízumügyet, amelyet az amerikai kormány a "nem távoli jövőben szeretne rendezni". Szili Katalin a maga részéről megállapította: a vízumkérdés rendezetlensége az Egyesült Államoknak sem tesz jót, hiszen "a társadalm ak közötti hangulatot ronthatja". Az amerikai szakállamtitkár elmondta, hogy a belbiztonsági minisztérium több pontból álló biztonsági feltételrendszert dolgozott ki a vízummentességre törekvő államok, köztük Magyarország számára. "Magyarország nem jelent biztonsági kockázatot" - közölte a kormányzati tisztviselővel a házelnök, hozzátéve, Magyarország meg tud felelni a feltételeknek, hiszen már a schengeni térséghez való csatlakozás érdekében szigorú biztonsági követelményeket kellett teljesíteni. Az Országgyűlés elnöke egy magasugró léchez hasonlította az összeállított feltételrendszert; az az ország, amelyik képes azt átugrani, bekerülhet a vízummentességi programba. Véleménye szerint a program keretében az állam mintegy jótáll saját állampolgá raiért. Paul Rosenzweig megerősítette: a belbiztonsági minisztérium javaslata értelmében a feltételeknek megfelelő országok esetében eltörölnék azt az eddigi korlátot, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya nem haladhatja meg a három százalékot. Az államtitkár tájékoztatása szerint Michael Chertoff belbiztonsági miniszter várhatóan tavasszal Magyarországra látogat. A tárca azt szorgalmazza - tette hozzá , hogy az ügyben magyar szakértői csoport utazzon Washingtonba. Szili Katalin biztosította tár gyalópartnerét, ösztönözni fogja erre a kormányt. vissza A Vajdaságba telepítenek 200 ezer koszovói szerbet? − A magyarok lehetnek Szerbia legnagyobb kisebbsége MNO • 2007. január 30. 16:13 Koszovó függetlenségének várható nemzetközi elismerése minden bizonnyal az ott élő 200 ezer szerb elmenekülésével jár majd, ami komoly hatást gyakorol a Vajdaság etnikai viszonyaira. A koszovói szerb menekülteket a Vajdaságban fogják elhelyezni – véli A. Sajti Enikőt, a Szegedi Tudományeg yetem tanára. Ha Koszovó függetlenné válik, akkor előfordulhat, hogy az ott élő 200 ezer szerb elmenekül. Mindez komoly hatást gyakorolhat a Vajdaság etnikai viszonyaira. Két vonatkozásban is: a koszovói szerb menekülteket a Vajdaságban fogják elhelyezni, illetve a mára jelentős lélekszámcsökkenést elszenvedett vajdasági magyarok Szerbia legnagyobb kisebbségévé válnak – nyilatkozta az indexnek A. Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára. Mint ismert, az ENSZ koszovói kü lönmegbízottja február 2án ismerteti a hivatalosan Szerbiához tartozó volt jugoszláv tartománnyal kapcsolatos terveket Belgrádban és Pristinában. A szerbek az elszakadást, az albánok a korlátozott függetlenséget tartják elfogadhatatlannak, a koszovói rend őrség pedig rendkívüli akciótervvel készül a tervezet pénteki kihirdetésére. Az index azzal kapcsolatos kérdésére, hogy vajon milyen hatással lehet Szerbia belpolitikájára és a szerbségre, ha Koszovó függetlenné válik, A. Sajti Enikő úgy válaszolt, hogy Sz erbia nehéz tavaszra számíthat. Mint mondta, a szerbeket mély érzelmi szálak fűzik Koszovóhoz, tehát nem tartja kizártnak a heves függetlenségellenes tüntetéseket, sőt etnikai zavargásokat sem. Az egyetemi oktató emlékezetett: Szerbia jelenlegi területén ek 15 százalékát veszítheti el. A. Sajti szerint bonyolítja a helyzetet, hogy a nemrég népszavazással elfogadott új szerb alkotmány – amely a magyarság szempontjából nem lebecsülhető pozitívumokat is tartalmaz – Koszovó tartományt „Szerbia elidegeníthete tlen részének" nyilvánította. Mint mondta: ez ma már nyilvánvaló, lehetetlenség. A kérdés csak az, –
