Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-31
10 véli A. Sajti – , hogy az alkotmány ezen passzusát mire tudják, mire akarják majd felhasználni a szerbiai politikai erők. Az egyetemi oktató szerint a tart omány függetlenségének várható nemzetközi elismerése minden bizonnyal az ott élő 200 ezer szerb elmenekülésével jár majd, ami komoly hatást gyakorol a Vajdaság etnikai viszonyaira. Két vonatkozásban is: a koszovói szerb menekülteket a Vajdaságban fogják el helyezni, illetve a mára jelentős lélekszámcsökkenést elszenvedett vajdasági magyarok Szerbia legnagyobb kisebbségévé válnak – nyilatkozta az indexnek A. Sajti Enikő. vissza Lemondott az ukrán külügyminiszter HVG • 2007. január 30. 18:47 Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter, Viktor Juscsenko elnök Nyugatbarát külpolitikájának legfőbb támasza kedden bejelentette, hogy lemondott posztjáról. "Ukrajna elnöke úgy döntöt t, hogy elfogadja a lemondásomat" - közölte Borisz Taraszjuk az ukrán televízió által közvetített sajtóértekezletén. Taraszjuk reményét fejezte ki, hogy Viktor Juscsenko, akinek a tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás jelentősen megkurtította a jogköreit , rövidesen kinevezi utódját. A lemondott külügyminiszter hangsúlyozta, hogy 2006 decembere óta a parlamenti koalíció gátolta a tárca munkáját. A minisztérium számláit átmenetileg zárolták, így veszélybe került a külügyi dolgozók fizetésének, illetve a kül földi képviseletek bérének kifizetése. A parlament december 1jén menesztette Taraszjukot, de az elnök rendeletben utasította a minisztert teendői további ellátására. Taraszjuk, aki Juscsenko egyik legközelebbi szövetségese volt az elnököt hatalomra juttató 2004. évi "narancsszínű forradalom" i dején, egyike volt az államfőhöz továbbra is hű minisztereknek, amikor annak legfőbb vetélytársa, Viktor Janukovics kormányfőként augusztusban hivatalba lépett. Borisz Taraszjuk kiállt az elnök külpolitikája mellett, amellyel Juscsenko ki kívánta vezetn i a volt szovjetköztársaságot a nagy szomszéd, Oroszország árnyékából és Kijev európai uniós és NATOtagságát szorgalmazta. Juscsenko 2005 januárjában lépett hivatalba azzal a tervvel, hogy javítja a Nyugat és Ukrajna közötti viszonyt, de a forradalomba n részt vett erők megosztottsága miatt első kormánya felbomlott. Az elnök szövetségesei rosszul szerepeltek a tavaly márciusi parlamenti választásokon, és hosszú ideig nem tudtak kormányt alakítani, míg végül Juscsenko az oroszbarátként nyilvántartott Janu kovicsot bízta meg a kormányalakítással. A Janukovicskormány álláspontja szerint Ukrajna NATOtagsága jelenleg nincs napirenden. Taraszjuk lemondásával a kormányban Anatolij Hricenko védelmi miniszter maradt Juscsenko egyetlen szövetségese. Az elnök ha táskörébe az alkotmánymódosítás után csupán néhány miniszternek - közöttük a külügyi és a védelmi tárca vezetőjének - a kinevezése tartozik, a kormánnyal és a parlamenttel konzultálva. Irina Vannikova, az államfő szóvivője megerősítette, hogy Viktor Jus csenko elfogadta Taraszjuk lemondását, és a külügyminiszteri teendők ellátásával az új tárcavezető kinevezéséig első helyettesét, Volodimir Ohrizkót bízta meg. Ohrizko képviseli majd Ukrajnát az Európai Unió külügyminisztereivel február 6ra tervezett taná cskozáson. vissza Solana szerint még februárban véglegesíteni kellene a Koszovótervet Vajdaságma.info • 2007.01.30. Véglegesíteni kellene február végéig a Koszovó jövőbeli státusáról szóló tervet, hogy a dokumentum azt kö vetően az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülhessen jóváhagyásra - közölte kedden Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tervet Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovói különmegbízottja dolgozta ki, aki a múlt pénteken tájéko ztatta a nagyhatalmakat a tervezetről. A közvetlenül érintett felekkel, azaz Szerbiával és Koszovóval pedig e hét péntekén
