Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-04
16 A kétpólusú világ megszűnését követően az első komoly kihívás a NATO számára a bővítés kérdése volt. Az újonnan demokratikussá vált egykori keleti blokk országai szinte egyöntetűen kinyilvánították szándékukat, hogy az északatlanti közösség tagjaivá kívánnak válni. A szöve tségeseket megosztotta a bővítés ügye. Olyan javaslatok is elhangzottak, miszerint a teljes jogú tagság helyett egy újfajta együttműködési formát kellene kialakítani, hiszen magának a NATOnak a jövője is kérdéses. A tagállamok végül a csatlakozási folyama t megkezdése mellett döntöttek, és mind több ország számára nyitották meg az együttműködés lehetőségét, melyet a "Partnerség a Békéért" program elindítása fémjelzett. A NATO előtt azonban számos más nehézség is tornyosult. Az egykori Jugoszlávia felbomlá sát követően négy éves polgárháború vette kezdetét, az északatlanti szövetség pedig az eseményeknek sokáig csupán tétlen szemlélője maradt. 1999ben, a koszovói válság kirobbanásakor már változott a tagállamok álláspontja, az ekkorra már Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal kibővült szövetség hosszan tartó légi hadműveletekkel legyőzte a szerb hadsereget és véget vetett a koszovói vérengzésnek. Bár a beavatkozásért sok bírálat érte a NATOt, a koszovói háború már egy új korszak kezdetét jelen tette. A balkáni beavatkozást követően a szövetség tagállamai mindinkább a területen kívüli akciók mellett foglaltak állást. Érvelésük szerint mára a biztonság nem garantálható a határoknál, annak megteremtéséhez lényegesen szélesebb körű hadműveletekre van szükség. Az új megközelítés leginkább kézzelfogható bizonyítékát a NATO afganisztáni szerepvállalása adja, ahol a szövetség irányítja a biztonság megteremtésére irányuló műveleteket, valamint a tartományi újjáépítési csoportok munkáját, míg az elmúlt é v folyamán katonái rendkívül súlyos harcokat vívtak a visszaszivárgó tálibokkal. Az afganisztánihoz hasonló akciók mindinkább előtérbe kerülnek, az északatlanti szövetség tagállamainak november végi rigai tanácskozásán ugyanis újfent hitet tettek a kölcsö nös biztonság és a demokratikus értékek védelme mellett. Egyes tagállamok - élükön az Egyesült Államokkal - olyannyira komolyan veszik a NATO globális szerepét, hogy az északatlanti szövetséget világméretűvé kívánják bővíteni. Az amerikai elképzelés sze rint Ausztrália, vagy akár Japán is részesévé válhatna a közös védelmi szövetségnek. A tagállamok többsége egyelőre ódzkodik az újabb jelentős átalakítástól, a szövetség jövője azonban, akárcsak 1990ben, még tartogathat meglepetéseket. vissza Becsey: Közös délalföldi és vajdasági pályázatokat! Vajdaságma.info • 2007.01.04. A délalföldi régió számára fontos lenne egy önálló brüsszeli képviselet létrehozása, ahogy azt a nyugatdunántúli régió már megtette - közölte Becsey Zsolt néppárti Európai Parlamenti képviselő csütörtökön Szegeden. Hozzátette: a három megye és a megyei jogú városok által 40 millió forintos költséggel kialakított képviselet a lobbi erő és a közvetlen megjelenés miatt már nyereséges vállalkozásnak tekinthető.Az önálló képviselet létreh ozása azért is lenne fontos a délalföldi régió számára, mert várhatóan a szomszédos Vajdaság tartomány idén irodát nyit Brüsszelben. A közösen benyújtható, főként infrastrukturális és gazdaságfejlesztési projektek szempontjából ez komoly előnyt jelenthet - mondta a politikus. (MTI) vissza Meghosszabbítják a magyar igazolványt Duna TV Híradó, • 2007. január 4. 12:02 | Meghosszabbítható a magyar igazolvány. Erről állapodtak meg a határon túli politikai szervezetek vezetői és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő a közelmúltban tartott találkozójukon. Bihar megyében néhányan már kérték a magyar igazolványuk cseréjét. A nagyváradi Fodor Karolina több alkalommal is igénybe vette a magya r igazolványt tanulmányútjai illetve kirándulások alkalmával. Az okmány idén februárban jár le, ezért jelentkezett meghosszabbításáért. Fodor Karolina nagyváradi diák elmondta: „Fontos volt számomra, mert voltam Kiskőrösön testvéremmel és egyébként 30 ez er forintba került volna a jegy. Így csak 3 ezer forintba került és ha 30 ezerbe került volna nem tudtam volna elmenni.”
