Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-04
17 Meghosszabbítják a magyar igazolványt A lejárt igazolványok automatikus meghosszabbításáról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határ on túli magyar szervezetek vezetőivel a közelmúltban tartott találkozójukon állapodott meg, ám ennek gyakorlati megoldása még nem ismert. A lejárt vagy betelt igazolványok azonban e nélkül is lecserélhetőek a romániai tájékoztató irodáknál. „A régi igazo lványt le kell adni az irodáknál, egy új igénylőlapot töltünk ki, nem kell már hozzanak sem fotót, sem igazolást és úgy kb. egy hónap alatt legyártanak egy új igazolványt ugyanazzal az érvényességi idővel mint a régi igazolvány” – mondta Bartha Annamária, a Bihar megyei Tájékoztató Iroda vezetője. Idén lesz öt éve, hogy a magyar kormány bevezette a kedvezménytörvényt, és az elsőként kiváltott okmányok érvényességi ideje lejár. Az igazolványt utazási, pedagógus- diák valamint munkavállalási kedvezmények cé ljából hozta létre a magyar kormány. Romániában eddig a lakosság közel egyharmada, vagyis 512 ezer magyar igényelte a zöld könyvecskét. vissza MIGRÁCIÓPOLITIKAI KÉRDŐJELEK − Lélekbevándorlás HVG • 2007. január 03. 00:00 Egyre többen kapnak magyar állampolgárságot, ám az egymást követő kormányok késlekednek a migrációpolitikai stratégia kidolgozásával. Több mint kétszer annyian, közel 10 ezren kapták meg 2005ben a magyar állampolgárs ágot, mint a megelőző évben. A múlt év első felében 3500 jóváhagyó döntés született, s július elején mintegy 7000 kérelem várt az államfői döntésre. E bevándorlási nyereségben nagy szerepe lehetett a parlament döntésének (HVG, 2005. június 11.), amely lesz állította a magyar származású kérelmezők várakozási idejét, s így ők öthat év helyett most már két év alatt is megkaphatják az állampolgárságot. Ebből úgy tűnhet, a kormány szorgalmazza a határon túli magyarok áttelepedését, s ők vették a lapot, ám erről szó sincs. Ez a technikai jellegű könnyítés nem koherens migrációpolitikai stratégia része. Annak megalkotását évek óta halogatják a kormányok, miközben nyilvánvaló: az ország földrajzi helyzetéből és a nagy létszámú határon túli magyar kisebbség körülmény eiből adódóan szükség lenne rá. Ezzel persze a magyar közigazgatásban is tisztában vannak. Évek óta zajlik a szövegezés, amit egyébként a pár éve elkészült magyar nemzeti biztonsági stratégia (HVG, 2004. május 8.) kötelezően elő is írt az apparátusnak. Ké szült több változat is, az alapszöveg például, információink szerint, már 2005ben megszületett a bevándorlási hivatal égisze alatt. Az idő újra sürget. A migrációpolitikáról több okból is döntenie kellene a kormánynak: mindenekelőtt azért, mert Magyarorsz ág a schengeni csatlakozás után még inkább célországa lehet az unión kívülről érkezőknek. De ugyanígy nem halasztható annak a tisztázása sem, támogatjae Budapest a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek migrációs törekvéseit. A stratégia hiánya megmutatkozott a román és bolgár munkavállalók előtti piacnyitásról szóló vitákban, amelyben mind a két nagy párt a magyar munkaerőpiac részleges bezárását támogatja. Nehéz elvinek nevezni ebben például a Fidesz álláspontját, hiszen az ellenzék vezető erej e által szorgalmazott kettős állampolgárság nehezen egyeztethető össze a román munkavállalók - s ebben az esetben nagyrészt magyarokról van szó - kizárásával a hazai munkaerőpiacról. Alapvetően ugyanis erről van szó, bolgárok ugyanis nem nagyon várhatóak, a romániaiak közül pedig azok, akik külföldön akartak munkát vállalni, már ott dolgoznak, mindenekelőtt Olaszországban és Spanyolországban (HVG, 2006. december 16.). A munkaerőpiac megnyitásának tehát mindenekelőtt szimbolikus jelentősége lett volna. Éppen ezért érthetetlen az e kérdések iránt oly fogékonynak tűnő ellenzéki párt lépése, hacsak nem az magyarázza, hogy a kormányra mindenképpen rá szeretne licitálni. A budapesti kabinetnek tekintetbe kell vennie, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. A munkaerőpiac megnyitását tehát nemcsak aszerint kell mérlegelnie, hogy ez mennyire fenyegeti az itthoni munkavállalókat, figyelemmel kell lennie például az erdélyi magyarokra is, akiknek a legutóbbi népszámlálás által kimutatott megfogy atkozásában a kivándorlás is nagy szerepet játszott. Az eddigi kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a magyarországi munkavállalás az első lépcsője az áttelepülésnek. Az utolsó az állampolgársági kérelem. A Magyarországon letelepedési engedélyt és állampol gárságot kérők döntő többsége a szomszédos országok magyarjai közül kerül ki. Mindenekelőtt az erdélyiekből: a kérelmezők legalább kétharmadát ők adják. Így volt ez az utóbbi évek igénylői között is, ráadásul ahogy nőtt a kérelmezők létszáma,
