Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
28 Törvényi korlátok Az európai parlamenti választások lebonyolítását a két hete kihirdetett 2007/33as törvény szabályozza. A kormány egyelőre csak arról határozott, hogy május 13án tartják a választásokat, a jogszabály végrehajtási utasításait várhatóan ezen a héten fogadja el. A törvény értelmében a pártoknak és pártszövetségeknek 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy jelöltlistát állítsanak. Független jelöltek indításához 100 ezer támogató aláírás kell. A támogatók aláírási íveit március 13ig kell benyújtani az országos választási bizottságnál. A törvény nem tartalmaz területi kritériumokat az aláírások összegyűjtésére, így azok akár egyetlen megyéből is származhatnak. Olyan kitétel sem szerepel a törvényben, amely tiltaná, hogy egyegy személy több jelölt vagy jelöltlista indítását is támogassa. A független jelöltek viszont nem állíthatnak megfigyelőket a választóirodákba. A magyar ellenzék k épviselői úgy határozták, hogy szombaton ismét összegyűlnek, és megbeszélik az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos teendőket. Tőkés Lászlónak, akinek még négy éve van hátra püspöki mandátumából, a Krónika kérdésére elmondta: az egyházi szabályok lehetővé teszik , hogy a püspök huzamos ideig tartó akadályoztatása esetén a püspökhelyettes vegye át a püspöki hatásköröket. Esetleges megválasztása esetén ezt a megoldást szorgalmazná az egyházkerületben. Toró közvetítene A Tőkést jelölő ülésen az EMNTalelnökként vet t részt Toró T. Tibor az RMDSZ parlamenti képviselője. Kérdésünkre, hogy számíte felelősségre vonásra a szövetség részéről, kijelentette: kettős minőségét eddig is a közvetítésre használta, ezután is ezt tenné. „Ha ezért büntetés jár, akkor állok elébe” – sommázta az alelnök. Felvetésünkre, hogy kinek gyűjt majd aláírásokat, azt válaszolta: szíve szerint még mindig egy közös listához gyűjtene. „A kerekasztalon azonban azt tapasztaltam, nagyon nagy a bizalmatlanság az RMDSZszel szemben. Ez annak a következ ménye, hogy ezeket a szervezeteket sokszor becsapták, megalázták” – nyilatkozta az alelnök. Az RMDSZ kivár „Az a tény, hogy valaki eldöntötte, függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy el is fog indulni ” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki kampányfőnökhelyettesi megbízást is kapott az RMDSZ operatív tanácsától. Az alelnök szerint csak akkor kell kampánystratégiát változtatni, ha a választási bizottság elfogadta a fü ggetlen jelölt jelöltségét. Kovács politikai véleményre nem vállalkozott a fejleménnyel kapcsolatban. Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt és Kelemen Hunor kampányfőnököt lapzártáig nem sikerült megszólaltatnunk. v issza Az Európai Uniós csatlakozás lehetőséget nyújt egy új nemzeti együttlétre - Megkezdődtek a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok Marosvásárhelyen RMDSZTájékoztató • 20070126 - Az Európai Uniós csatlakozás az erdélyi magyarság számár a egy nagy lehetőséget jelent egy újfajta nemzeti együttlétre, a gazdasági fellendülésre, de a közösségi önállóság, az autonómia megteremtésére is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok elnevezésű rendezvényen. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, bár a csatlakozás már megtörtént, Románia tényleges európai integrációja csak ezután következik: gyakorlatilag a következő „sorsdöntő” években dől el, hogy az erdélyi magyarság nyertese, vagy veszt ese lesz a csatlakozásnak. Az immár hagyományossá vált két napos egyházi rendezvénysorozaton hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalomszakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadal omtanításáról, valamint az erdélyi magyarság időszerű kérdéseiről. Az Európai Unió és a kisebbségek címmel tartott beszédében a miniszterelnökhelyettes úgy értékelte, az uniós csatlakozással az erdélyi magyar közösség 1989 utáni egyik legfontosabb célkitű zése teljesült, hiszen ezáltal valóban megteremthető a magyar nemzet határok nélküli együttléte. A közösség sajátos helyzetére utalva az elnök ugyanakkor rámutatott, az integrációval egyidőben a magyarság egy másik célkitűzést is követ: az autonómia megt eremtését. Úgy vélte, az Európai Unióban valós esély mutatkozik a közösségi önállóság kiteljesítésére, ugyanis a politikai döntéshozatali mechanizmusaiban tettenérhető