Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
29 centralizációs folyamatot ellensúlyozandó, az uniónak akarvaakaratlanul növelnie kell a régiók, a helyi közösségek önállóságát, és ez a folyamat kezdvező az autonómiatörekvések számára is. Értékelése szerint e két alapvető cél között nincs ellentmondás, mi több, a magyarság esetében szükségszerűségről van szó: a közösség ugyanis csupán úg y tud „jól” integrálódni az európai szövetségbe, ha önállóan tud cselekedni, úgy válhat az integráció nyertesévé, ha saját maga tud dönteni az őt érintő kérdésekben. Az elnök szerint a magyarmagyar együttlétnek igen fontos gazdasági vonatkozásai is vann ak: meggyőződése szerint a határok légiesedése nyomán rövid időn belül új dinamikát kaphat a határmenti együttműködés, de felgyorsul a régionális viszonyok átrendeződése is: számos határmenti nagyváros visszanyerheti egykori regionális szerepét. Az általán os gazdasági fellendülés azonban csak akkor válik valósággá, ha az ország élni tud a lehetőséggel: ehhez pedig komoly kormányzati stratégiákra, pogramokra, valamint felkészült, cselekvőképes önkormányzatokra van szükség. Rámutatott: Románia évi 3 milliárd eurós uniós támogatásban részesülhet, ennek lehívása azonban döntően attól függ, milyen mértékű az ország forrásfelhasználási képessége. Szerinte egyáltalán nem véletlen az, hogy egyes politikai körök számára pont most vált igazán kényelmetlenné az RMDSZ kormányzati jelenléte: a következő időszak ugyanis sorsdöntő abban, hogy mely régiók képesek nagyobb uniós támogatást szerezni. - Sokan gondolják úgy, hogy a csatlakozás után már nincs szükség az RMDSZre, sokak vallják, hogy „ a mór megtette kötelességét, a mór mehet”. Ám téved az, aki úgy látja, hogy a magyar kérdés meg van oldva, tévednek azok, akik szerint az erdélyi magyarság megszűnik politikai tényezőnek lenni Romániában és Európában – szögezte le a szövetségi elnök. A kisebbségek európai perspektí váiról szólva arra figyelmeztetett, az Unió közvetlenül nem oldja meg a kisebbségek helyzetét, hiszen a még el nem fogadott európai alkotmány is csak egy „halovány mondattal” utalt volna a kisebbségi jogok biztosítására. A „nagy esélyt” azonban közvetve ny újtja számunkra az Unió: a tagállamoknak ugyan is előbb vagy utóbb foglalkozniuk kell a nemzetiségeket és nyelveket fenyegető globalizációs veszéllyel, és amennyiben sikerül egy jó szabályozást kidolgozni ezek védelmére, az a kisebbségek számára is komoly előrelépést hoz majd. A szövetségi elnök alapve tő fontosságúnak nevezte az európai parlamenti választásokat, álláspontja szerint ugyanis az RMDSZ brüsszeli jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyarság befolyással legyen a regionális alapok leosztására, az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvé nek érvényesítésére, valamint a nemzetiségi és kisebbségi kérdés jövőbeni szabályozására. Az RMDSZ európai parlamenti listája kapcsán kialakult vitákra utalva ugyanakkor leszögezte: az erdélyi magyarság pluralizmusát nem az Európai Unióban, hanem itthon ke ll megteremteni. – Az Unióban egy kompromisszum által megteremtett, de egységes és kemény álláspontot kell képviselnünk. Brüsszelben életünk és a létünk kérdése, hogy egy állásponton tudunke lenni, és „halálunkat” jelenti, ha erre nem vagyunk képesek – sz ögezte le az RMDSZ elnöke. A rendezvény keretében oklevelet nyújtottak át több szaktekintélynek számító előadónak, akik az elmúlt években következetesen támogaták a rangos egyháziközéleti rendezvényt. A tanulmányi napok két napján előadást tart még többek között Borbély László és N agy Zsolt miniszterek, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálfy G István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja, valamint Dr. Sulyok Elemér biblikus professzor is. vissza Jótanácsok egy “húsvér európai” amerikai nagykövettől - N icholas F. Taubmannal, az Egyesült Államok bukaresti diplomáciája vezetőjével beszélgettünk Új Magyar Szó 2007. január 29. Szerző: Salamon Márton László - Excellenciád annakidején a gazdasági szférából érkezett a diplomáciába, mint bukaresti nagykövet. Az azóta eltelt idő legfontosabb történése, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt ön bizonyára elsősorban a gazdasági szakember szemével nézi… - Nos, igen. Románia nagyon vonzó a nyugati tőke számára. Az EU legújabb tagországaként Romániának tis zteletet parancsolóan magas a GDPje, és nagyon alacsony az inflációs rátája. Ez nagyon vonzó befektetői szemszögből, hisz ez egy még kevéssé fejlett, de hatalmas piac. S akkor még nem beszéltünk az emberi potenciálról, arról, hogy a lakosság nagyrésze kés z keményen dolgozni azért, hogy jobban éljen. - Romániának volt nagyobb szüksége az EUra, vagy az Uniónak Romániára?
