Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
21 térhódítását is. A nemzetállam parancsára, vagy a párhuzamos történelmekről íródott könyveket túllépve, ez a kiadvány egységes egésznek tekinti a térséget, és annak etnikuma it. vissza Tőkés összefogna dunatv.hu, • 2007. január 26. 19:23 | Közös erdélyi jelöltlistát szorgalmaz Tőkés László a májusi romániai Európai Parlamenti válas ztásokra a RMDSZnek és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak. A királyhágómelléki püspök úgy becsülte, a közelgő voksoláson kettő vagy három brüsszeli képviselői helyet szerezhetnek meg a romániai magyarok. Tőkés László szerint a novemberben kezdődött, a magyarságot érintő fontosabb kérdésekről tartott megbeszélések után sem tapasztalható, hogy az általa "Markódoktrínának" nevezett alapelv megváltozott volna. Ez azt jelenti - mint fogalmazott , hogy az RMDSZen kívül nincsen politizálás, az RMDSZ az egye tlen letéteményese a magyar politikának. „Ez rendkívül káros, egyre kártékonyabb személet megítélésünk szerint, meg az egység demagógiával párosul és még a régi egypártrendszert lopja vissza sajátosan magyar viszonylatban" - véli Tőkés László, Királyhágó melléki református püspök. Tőkés László hangsúlyozta: azt kéri az RMDSZ szövetségi képviselő tanácsától, hogy vizsgálja felül a jelöléseket az EP választásokra és egy közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlistában állapodjanak meg. vissza Kereszténység és közélet Erdély.ma • [ 20070129 - 09:30:50 ] Szombat este ünnepélyes záró szentmisével ért véget a rendezvény. A délelőtti program során Kötő József, az EMKE elnöke Csatlakozás az európai oktatási térséghez, a felzárkózás útja című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a globalizációs világszemlélet alakulása közepette a Kárpát- medencei kisebbségi felsőoktatás a romániai magyarság számára "nem k ihívás, de esély az a tény, hogy multinacionális környezetben élve szerepet vállalhatunk a transzkulturális kapcsolatokban". Véleménye szerint a modern oktatáspolitika egyik alapelve, hogy a tudásátadás helyét a párbeszéd vegye át. Ily módon szükségessé válik az egyetemi képzési folyamatok és tantervek transznacionalizálása, hogy a hallgatók megértsék és kezelni tudják a transzkulturális kommunikációt és konfliktusokat. Varga Attila képviselő előadásában arra keresett választ, hogy milyen értékeket tud felmutatni a kereszténység egy olyan új konstrukcióban, amely most van alakulóban, önmagát keresi. Robert Schumant idézve hangsúlyozta, hogy az Európai Unió megálmodói olyan értékekre támaszkodhattak, amelyek a keresztényzsidó kultúrkörben gyökereznek, s olyan értékeket tisztáztak le, amelyek a mai embernek önazonossági tudatot adnak, és ami, bár idealisztikus fogalomnak tűnik, közös nevező lehet a kereszténység, a különböző kultúrák, különböző gazdasági körülmények között élő emberek között. – Miért fon tos a keresztény értékrend az EUban? – kérdeztük az előadás végén Varga Attilától. – Azért, mert a keresztény értékeknek értékmegőrző feladatuk van. És különösen a romániai magyar társadalomban. De ehhez is, amint annyi mindenhez, korszerűen kell hozzán yúlnunk, s meg kell érteni, hogy amikor kereszténységről beszélünk, akkor egyfajta küldetést végzünk. Ezt lehet jól és lehet rosszul végezni. Az előadásomban azt hangoztattam, hogy van egy európai identitás, amelynek az a lényege, hogy vannak olyan érték ek, amelyek megkérdőjelezhetetlenek még a muzulmánok, a török bevándorlók által is. Ezekkel az értékekkel együtt élünk, de nem szabad rabjai legyünk ennek az értékvilágnak. Úgy gondolom, az a lényege, hogy ezt az értékvilágot a magunk javára akarjuk fordít ani. Az egyházaknak mint intézményeknek ebben az a szerepük, hogy közvetítsék ezeket az értékeket, ami nagyon nehéz olyan környezetben, ahol alapvetően egy ortodox intézményrendszer van.