Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
20 Bulgária 3480 dollár/fő, Románia pedig 4490 dollár/fő nemzeti jövedelmével nemcsak roppant távol van a 29 ezret meghaladó uniós átlagtól, de még a 2004ben belépett nyolc volt tervgazdaság 92 40 dollár/fő mértékétől is, emellett "az infrastruktúra és a közszolgáltatások szintje rosszabb, mint KeletEurópában máshol, a korrupció kiterjedtebb, a politikai kultúra törékenyebb". Márpedig ezen tényezők a tartós és egészséges növekedés szempontjából kritikusak, mert bármit gondol a laikus a gazdasági fejlődésről, de a piacgazdaság sikeréhez a társadalom ép értékrendje, az üzlet és a közélet kulturáltsága éppúgy hozzátartozik, mint a jó közlekedés, a tiszta víz és levegő. Nos, egyetérthetünk abban az E conomisttal, hogy délkeleti szomszédunknak még hosszú utat kell bejárnia. Másfelől mégis azt írta egy magyar gazdasági lap, hogy Románia az új sztár a tőkepiacon. Ez azonban inkább csak szófordulat. Az új belépőkre egy ideig valóban nagyobb figyelmet ford ítanak a befektetők, de sztárolásnak nyomát se látni. Legfeljebb a mai magyar megítélés fényében látszik emelkedőnek a két új ország csillaga. És pont ez a lényeg: bármelyik szomszédunk gazdasági előrejutása önmagában jó hír ránk nézve, és nemcsak magaszto s etikai alapon, hanem közönséges önérdekünk szerint is, mert könnyebb üzletelni fejlődésben, növekedésben levő szomszéddal, mint válságban vergődővel (bár skrupulusok nélküli vállalkozók abban is lelnek átvitt és valóságos értelemben vett aranybányát). A szegényebb szomszédok fejlettségbeli hátrányának mérséklődése ezért nem rossz hír az üzletben, hiszen túl mély szakadék esetén kevesebb mindennapos üzlet köthető; az osztrák "sógorok" is többet kerestek rajtunk jobb éveinkben, mint a válságos időkben. És v égül: nem vonnake el tőkét tőlünk az új tagok? A világ működőtőkekínálata országaink méretéhez képest szinte korlátlan. Ha nem jönnek ide új befektetők, annak az oka leginkább az, hogy gyengül a vonzerőnk: mondjuk nincs már elég képzett munkás, vagy túl lassan bővül a piac, és a kalkulációk szerint a várható pangás éveiben nem térülne meg egy új beruházás. Néhány iparágban megeshet, hogy a drága bérű nyugati országból a gyártást már valóban azért nem ide telepítik, mert tőlünk délre és keletre még sokkal olcsóbb a munkaerő. Ám csak a laikus tulajdonít nagy fontosságot a bérszintnek; a bérköltség ugyan lényeges, de sok más még fontosabb a befektetőnek. Máskülönben nehéz lenne megérteni, hogy a működő tőke kétharmada miért a gazdag országok között mozog, és miért csak egyharmada irányul a szegényebb (és így olcsóbb bérű) országok felé. Ha tehát egy komoly cég mégis úgy döntene, hogy Romániába vagy Bulgáriába megy, elvetve korábbi magyarországi befektetési terveit, az nem mindig a bérek miatt lenne. A lényeg: rendben vane nálunk az államháztartás, hatékonyan működneke az árupiacok, jól teljesíteneke a gazdasági intézmények a földhivataltól a cégbíróságokig, és költe többet a hazai vásárló. Ha igen, akkor lesz üzleti konjunktúra. Ellenkező esetben valóban a z újak felé fordulhat az üzleti érdeklődés. De akkor se a szomszédokat okoljuk saját kudarcainkért. Sok sikert nekik - őszintén. Ha van elég sikerünk itthon. vissza Bod Péter Ákos Kis erdélyi történelem dunatv.hu, • 2007. január 28. 12:35 | A Pro Európa Liga Nagyváradon mutatta be Harald Roth Kis erdélyi történelem című könyvének román nyelvű fordítását. A rendezvényen elhangzott: az Európai Uniós csatlakozás után Romániában az állam reformjára, a regionalizációra, a túlzott központosítás megszüntetésére kell fektetni a hangsúlyt. A román nemzetállam fogalma túlhaladott, bár az meg fog maradni, de tartalmi töltése megváltozik - hangsúlyozták a történészek. Európa Romániája d ecentralizált, helyi autonómiákra építhet, a régióknak sok kompetenciát kell átadnia. Az új célért, az erdélyi civil és politikai társadalomnak együtt kell cselekednie, úgy ahogy tette azt az ország az uniós csatlakozásért, és el kell érni, hogy a térség v isszakapja azt a rangját, amellyel évszázadokon át büszkélkedett. „Az unión belül Erdélynek is olyan szerepe lesz, mint a többi erős régiónak Európában, nyilvánvaló jelenleg még nem bírunk ezzel az erős gazdasági háttérrel, de olyan szerepet kell betölt enie, mint amilyet a spanyol, vagy a nagybritanniai régiók betöltenek" - mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke. A szebeni születésű, Németországban élő Harald Roth könyvének román fordítását hiánypótlónak nevezték a megjelentek. Szerintük a k önyv bölcsességgel elemzi a többi között Trianon következményeit, és a felekezetek
