Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-27
8 – A legnagyobb frakcióként most esélyt kaptunk. Azáltal, hogy Merkel kancellár asszony lett az unió elnöke, HansGert Pöttering az Európai Parlamenté és José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke. Ez esély is és feladat is. Feladat abban az értelemben, hogy az „Európa” feladatkört jól intézzük. Azt, hogy európai honfitársaink ránézve az európai projektre, abban higgyenek. Fontos, hogy pártunk azt kommunikálja a polgárokn ak, a választóinknak: olyan pártot látnak maguk előtt, amelynek fontos a szabadság, a demokrácia, az európaiság. – Egyetért Merkel asszonnyal abban, hogy ha az alkotmányt nem sikerül elfogadtatni, akkor az unió történelmi fiaskóban érhet véget? – Az unió nak ahhoz, hogy működni tudjon, szabályokra van szüksége. A jelenlegi szabályokat tizenöt országra szabták meg. 27 tagállammal már most is vannak működési nehézségeink, vagyis szükségünk van a változtatásra. – Miként egyeztethető össze a konzervatív, kere szténydemokrata értékekkel az, hogy – Magyarországon sokak szerint – az Európai Unió nem tett igazán sokat a magyarországi rendőrbrutalitás láttán? Tudom, hogy az Európai Néppárt elítélte a brutalitást és azt is, hogy az igazságügyi biztos felkérte a magya r kormányt az ügy kivizsgálására. De ez minden? Vagyis ha Frattini úr megkapja a budapesti kormánybarát bizottság felmentő jelentését, pont kerül az aktára? – Teljes mértékben megbízom Szájer József frakcióalelnökben, aki ezt az ügyet kezeli, akinek a fel adata a tizenkét ország ügyeinek figyelemmel kísérése. Jómagam egyértelműen elítélem azt, ami Magyarországon történt. A vizsgálat lezárása után pedig meg kell néznünk, hogy mit tegyünk és miként reagáljunk. Tegnap találkoztam az Európai Tanács belügyekért felelős, új elnökével, Wolfgang Schäuble úrral, a német belügyminiszterrel. Vele megbeszéltem ezt a kérdést. Rendkívüli figyelemmel követi azt, ami ez ügyben történik. Tehát az egész elnökség nagyon nagy figyelmet fordít az egész dossziéra. Látja, van, aki kevesebb Európát akar. Én pedig meg vagyok arról győződve, hogy az unió országaiban élő polgároknak még sokkal több Európára van szükségük, például az ilyen ügyek intézésében. vissza Svájci vélemény: hazánk morális válságba n van MNO 2007. január 27. 2:00 Szerző: Szajlai Csaba - Magyar Nemzet A svájci közvélemény egy része úgy látja: az őszi tüntetéssorozat nem volt független attól a feszültségtől, amely abból ered, hogy a volt kommunisták Magyarországon szociáldemokratákká alakultak át, és így fontos politikai tényezők maradtak. Ezért is volt jelentős esemény, hogy a héten Bécs után Genfben és Bernben tájékoztatta a nyugateurópai közvéleményt a Civil Jogász Bizottság arról, mi is történt tavaly október 23án a fővárosban. Ostblokk: a Lajtán túli keletközépeurópai országokat – függetlenül attól, hogy tagjaie már a nyugati közösségeknek, a NATOnak vagy éppen az Európai Uniónak – ide sorolják a svájciak. Ugyanakkor Magyarország kivételnek számít az alpesi köztársaságban. Ennek oka, hogy az 1956os forradalom leverését követően több mint húszezer magyar menekült kapott politikai menedékjogot, munkalehetőséget, majd állampolgárságot Helvéciában. Rólunk, magyarokról azt tartják: „szabadságszerető értelmiségiek”. Utóbbi azt i s jelenti, hogy a Svájcba emigrálók közül nagyon sokan voltak mérnökök, orvosok és jogászok. Hozzávetőleg 100120 ezer svájci tartja magát magyar származásúnak – hiszen a forradalmat megelőzően, majd a hidegháború idején is sokan vándoroltak ki – , ami a ha tmilliós országban jelentékeny kisebbségnek számít. Köztudomású az is, hogy 1956ban, a szovjet csapatok támadásakor Svájc több nemzetközi szervezetnél tiltakozott, majd elítélte az orosz megszállást és a kommunista diktatúrát. Azóta persze ötven év telt e l, és a svájciak többsége a közismert sztereotípiára (gulyás, csikós, paprika, puszta) gondol hazánk esetében. Ugyanakkor tény, hogy kedvező hazánk megítélése, ám az is az igazsághoz tartozik: egy átlagos svájci polgár nagyjából annyit foglalkozik a magyar belpolitikával, mint honfitársaink többsége az alpesi állam ügyeivel. Akik viszont érdeklődnek hazánk iránt, azokat valósággal sokkolták a múlt év őszén készült, az október 23i eseményekről szóló televíziós felvételek, illetve az előzményként szolgáló ba latonőszödi beszéd – szelídített – fordítása is. A Neue Zürcher Zeitung például így fogalmazott elemző cikkében: a rendszerváltás, a fordulat 1989ben Lengyelországban és Magyarországon is tárgyalásos úton történt, így a kommunisták részben megőrizték
