Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-26
27 őket a terrorizmus, ha puhábban lépnek fel vele szemben. Hiszen Amerikában 2001 óta nem volt terrortámadás, NyugatEurópában viszont igen. Látható, hogy Merkel német kancellár is sokkal hatékonyabban tud érvelni amerikai partnerével, Bushsal szemben, mint nyíltan konfrontálódó elődje, Schröder. – A jobboldal konfrontatívabb módon lépne fel a határon túli magyarok érdekében, a baloldali – liberális kormány viszont a diplomáciát részesíti előnyben. Ön melyik megközelítéssel ért egyet? – Van egy kedvenc latin mondásom: "suaviter in re, fortiter in modo”, amit úgy lehetne fordítani, hogy sza vaink szelídek legyenek, de az ügyet illetően maradjunk kemények. Nem értek egyet a konfrontativitás és a diplomácia szembeállításával. Ha valahol, akkor a határon túli és az attól elválaszthatatlan szomszédsági politikában a pártoknak közös irányvonalban kellene megállapodniuk. Az 1994es választási kampány idejétől érezhető az a nagyon szerencsétlen tendencia, hogy a szocialista, majd a hozzájuk csatlakozó szabad demokrata politikusok azt mondják: jobb eredményt érnek el szelíd szavakkal, barátsággal, mer t az erőteljesebb fellépés semmire nem vezet. Ez a kettősség gyengíti a magyar pozíciót. Szlovákiában, Romániában vagy Szerbiában lényeges különbségek vannak a pártok között, ám a magyar kérdésben nagy az egység. Ezek voltak a négy év kulcsdátumai 1990. november 6. Magyarország az Európa Tanács tagja 1991. február 15. A Visegrádi Együttműködés kezdete 1991. február 25. Határozat a Varsói Szerződés feloszlatásáról 1991. június 28. A KGST feloszlatása 1991. december 16. Társulási szerződés az Európai Közös séggel 1992. május 29. A Határon Túli Magyarok Hivatala létrehozása 1993. május 11. Magyar – ukrán alapszerződés 1994. április 1. Magyar felvételi kérelem az Európai Közösségbe vissza A román külügyminiszter félrevezette Gön czöt - Mégsem lehet magyar felirat a kolozsvári egyetemen – a román diplomácia szerint indokolt volt a magyarok elbocsátása MNO 2007. január 25. 16:35 Nem létezik a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem szenátusának olyan határozata, amelynek alapján jú lius elsejétől magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben – írta csütörtöki számában az Új Magyar Szó és az erdélyi Krónika. MihaiRazvan Ungureanu román külügyminiszter a napokban éppen ennek ellenkezőjéről tájékoztatta Göncz Kingát. Ma a román külügy elismerte, nincs ilyen dokumentum, egyébként pedig indokolt a két magyar egyetemi oktató elbocsátása. MihaiRazvan Ungureanu román külügyminiszter a napokban tájékoztatta a magyar külügyminisztert arról, hogy nyáron megoldódik a BabesBolyai Tudom ányegyetemen kirobbant táblaügy. Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi adjunktusokat - miután saját kezűleg kezdték el kitűzni a magyar nyelvű táblákat - az egyetem elbocsátotta állásából. Göncz Kinga tavaly decemberi levelében kért közbenjárást román kollé gájától a magyar feliratok ügyében kialakult helyzet rendezéséért. A román diplomácia vezetője akkor ígéretet is tett az ügy orvoslására. A magyar külügyi szóvivő két nappal ezelőtti közleményéből kiderült: Ungureanu a napokban levélben tájékoztatta Göncz Kingát arról, hogy július elsején lép hatályba az egyetem szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. Az Új Magyar Szó "Ungureanu Göncz Kingát altatja" című tudósításában megszólaltatta Cristina Nist ort, a BBTE szóvivőjét, aki leszögezte: az egyetemen nem létezik ilyen szenátusi határozat, és a román külügyminiszter által említett időpontról sem tudnak. A többnyelvű feliratok kérdéséről tervezet készült ugyan, de nem született még róla szenátusi dönté s - mondta az ÚMSZnek a szóvivő, hangsúlyozva, hogy az említett dátum eddig szóba sem került.
