Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-26
24 MeH 3 384 22 981 10 000 000 PM 4 457 29 332 10 500 000 IRM/ÖTM 4 963 22 138 8 800 000 KüM 4 770 16 675 4 500 000 OKM 4 017 23 074 4 500 000 EM 1 992 17 975 3 885 800 * forrás: a kormány számára készített, az Immobil Zrt., illetve a REORG 2006os értékbecslésén alapuló, a kormányzati negyed lehetséges pénzügyi konstrukcióit elemző KVItanulmány vissza A félfordulat esztendei Magyarorsz ág külpolitikájában Népszava 2007. január 26. Mivel a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban a magyar kormányzat komoly lépéseket tett a Nyugat irányában (keletnémetek kiengedése, diplomáciai kapcsolatfelvétel Izraellel és DélKoreával), az els ő szabadon választott magyar kormánynak nem volt szüksége 180 fokos fordulatra. Az új külpolitikai irányvonal lényegét Antall József miniszterelnök úgy fogalmazta meg, hogy míg az utolsó kommunista kormány mintegy önmaga árnyékát átugorva lett a Nyugat bar átja, addig az ő kabinetje a szabad világ természetes szövetségese. Fordulat ennek ellenére történt, ha nem is 180 fokos. Az önmagát hangsúlyozottan nemzetinek tekintő Antall – Jeszenszkyféle diplomácia prioritássá tette azt, amivel a korábbi hatalom évtiz edeken át egyáltalán nem foglalkozott: a határon túli magyarok ügyét. Ez a tény azután a külpolitika más területeire is kihatott, elsősorban természetesen a szomszédos országokhoz fűződő viszonyra. Ahogy 1991ben Csóti György MDFes képviselő az Országgyűl ésben leszögezte: e viszonyt alapvetően az határozza meg, hogyan bánnak ezen országokban a magyar kisebbséggel. E politika jegyében hozták létre a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és ennek nyomán hiúsult meg, illetve halasztódott a következő ciklusra a mag yar – szlovák és a magyar – román alapszerződés – holott euroatlanti integrációnkhoz mindkettő feltétlenül szükséges volt. E két állam ugyanis nem volt hajlandó a szerződésekben szavatolni a kisebbségi jogokat. S végül emiatt támadt ellentét a jobboldali kormá nytáboron belül a végül is tető alá hozott magyar – ukrán alapszerződés ügyében. A magyar – román és magyar – szlovák alapszerződés elmaradása a szlovák és román nacionalizmus felerősödésével párhuzamosan feszültté tette viszonyunkat e két országgal, Magyarorsz ágot pedig a határkérdés állítólagos lebegtetése és az Antallféle kijelentés ("lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke vagyok”) némiképpen szándékos félreértése miatt "bajkeverő állam” hírébe hozta. A magyar – szlovák viszonyt tovább élezte Bős – Nagymaros kérdése és a szlovák ETtagság késlekedő jóváhagyása. Világpolitikai horderejű volt a ciklus magyar diplomáciájának szerepe a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, s európai jelentőségű a Visegrádi Együttműködés tető alá hozatalában, a hazánkban ál lomásozó szovjet erők "kitessékelésében”. Ami az euroatlanti integráció állomásait illeti, hazánk – a rendszerváltó országok közül elsőként – az Európa Tanács teljes jogú tagjává és az Északatlanti Közgyűlés résztvevőjévé vált. Társulási szerződést kötö ttünk az Európai Közösséggel, melyhez ugyanezen ciklusban felvételi kérelmet is benyújtottunk. vissza Fico találkozót remél Népszava 2007. január 26.
