Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-26
20 világban csak egy virtuális, látszólagos világ marad, mert az elszegényedett tömegnek nincs lehetősége a demokrácia lehetőségeit kihasználni. Mi a teendő? Célszerű lenne az erőltetett globalizációs folyamat fékezése, negatív hatásainak a kiküszöbölése, ugyanakkor pozitívumainak maximális kihasználása. Az Un ió követelményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, a pénzügyi feltételeket fegyelmezetten be kell tartani. A jólétet hirdető ígéretek betartása viszont ilyen körülmények között szinte lehetetlen, de aki ilyen ígéreteket tesz, az legalább szolgáljon magya rázattal a választók előtt. KeletEurópa államaiban közösek a problémák, mert a szocializmusból – átmenet nélkül – csöppentek egy vadkapitalista rendszerbe. A globalizáció kihívásainak eleget tenni NyugatEurópában sem könnyű, mifelénk azonban nagyon neh éz. Gondolom, Romániában sem román, sem magyar, nem szeretne egy olyan Európában élni, ahol a szegények száma mind nagyobb lesz! vissza Hollai Hehs Ottó Nem lehet félvállról venni egy államnemzet és egy nemzeti kisebbség kö zötti viszályt Szabadság • 2007.01.26. (3. oldal) Kisebbségi jogok címmel jelentetett meg kommentárt csütörtökön Paul Lendvai vezető ausztriai publicista a Der Standard című liberális osztrák napilapban. A szerző emlékeztetett arra, Borislaw Geremek lengyel EPképviselő egy lapinterjújában arra figyelme ztetett, hogy „máris elveszítettük a játszmát, ha nem sikerül a demokráciába integrálnunk az állampolgárok politikai emócióit. Minden kormányt azon képessége alapján kell megítélni, hogy mennyire javítja a leggyengébbek és a legszegényebbek életét". Lendva i felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésben nem csak a szociális igazságosságról van szó, de a kisebbségi jogokról is, már csak azért is, mert a populisták Szerbiától Romániáig, Szlovákiától Lengyelországig és Magyarországig különösen akkor veszély esek, ha nacionalistaként lépnek fel. Leszögezte: a lengyel polgárjogi mozgalom egyik vezéralakja joggal mutatott rá arra is, hogy a nacionalizmus politikai és történelmi okokból KeletKözépEurópában a többség ügye. Lendvai úgy érvelt, hogy az európai egy esülési folyamat óta már nem kizárólagosan a nemzetállamok ügye a nemzeti kisebbségekkel és a népcsoportokkal való bánásmód, mindenütt érvényeseknek kell lenniük az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ határozatainak és irányelveinek. A Koszovó jövőjével kapcso latos küzdelmeknél sem csak az albán többség önrendelkezési jogáról van szó, hanem a válság sújtotta tartományban maradt szerbek kisebbségi jogairól is. Jugoszlávia tanpéldája is rámutat arra, hogy nem lehet félvállról venni egy államnemzet és egy nemzeti kisebbség közötti – látszólag jelentéktelen – viszályt mindenekelőtt akkor, ha az utóbbi anyaországának a támogatására számíthat. Ezért az erdélyi magyar egyetemi oktatók és diákok soraiban tapasztalható nyugtalanság is – mindenekelőtt a kolozsvári Babeş – B olyai Egyetemen – nemzetközi figyelmet érdemel. A kommentátor kiemelte, jóllehet Románia összlakosságát tekintve 6,6 százalékos a magyarok aránya (kereken 1,5 millió), ám a magyar származású diákok aránya csak 4,4 százalékos, és mindössze 1,6 százalék tanu lhat az anyanyelvén. A szerző beszámolt arról, hogy a magyar professzorok és diákok a nagy múltú Bolyai Egyetem visszaállítását követelik a 6 000 magyar diák számára. Ezt nemzetközi tekintélyű 80 tudós is támogatja, valamint alátámasztja az is, hogy Finnor szágban, Svédországban, Spanyolországban, Macedóniában és Szlovákiában léteznek hasonló felsőoktatási intézmények a kisebbségek számára. Lendvai emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban átlátszó ürüggyel és azonnali hatállyal elbocsátották Hantz Péter fiz ikust és Kovács Lehel matematikust, a kolozsvári egyetem két fiatal docensét, mert tiltakozásokat szerveztek. Az elbocsátás formális okaként azt rótták fel nekik, hogy az egyetem néhány épületében magyar feliratokat helyeztek el. A két docens a napokban Bé csben is bizonyítékkal mutatott rá arra, hogy a Babeş – Bolyai Egyetemen szó sincs az EUtagországhoz méltó „multikulturális" jellegről és „háromnyelvűségről", valamint arra, hogy nem tartják tiszteletben Kolozsvárott (és nem csak ott) a magyar nyelvű egyete mi oktatók és diákok egyenjogúságát és kisebbségi jogait. A kommentátor szerint a Babeş – Bolyai egyetem szimbolikus jelentőségű ügye, valamint a bátor polgárjogi aktivisták ráncba szedése nemcsak a román – magyar kapcsolatokat terheli, de rossz fényben tüntet i fel az új EUtagországot is. vissza
