Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-23
23 Nikolics pesszimista. Eredményeink kiválóak, de nem mi alakítunk kormányt, mert nincs kivel, jelentette ki Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt vezetője a Vajdas ág Ma internetes újságnak. Vélhetőleg azért, mert vajdasági magyar médiumnak nyilatkozott, válaszában megerősítette, hogy a radikálisok mindent megadnának a kisebbségeknek, amit a kampányban ígértek. Ha a radikálisok kormányt tudnának alakítani, bevonná ők et a kormányzásba is. „Leülnék velük, hogy vázolják fel a kisebbségek problémáit, és oldjuk meg őket azonnal”, mondta Nikolics. Felkínálnám nekik a legfontosabb minisztériumokat, hogy osztozzunk Szerbia jövőjének építésében, s elárulta, hogy pártja tíz kis ebbségi képviselőt juttat be a parlamentbe. Szerinte a kisebbségiek azért félnek a radikálisoktól, mert a kisebbségi vezetőik a radikálisokkal ijesztgetnek. De nincs okuk a félelemre, hangoztatta. (S. I.) A Szerbiai Radikális Párt 81, a Demokrata Párt 65, a Szerbiai Demokrata Párt és Új Szerbia koalíciója 47, a G17 Plusz 19, a Szerbiai Szocialista Párt 16, a Liberális Demokrata Párt vezette négypárti koalíció, amelynek tagja a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is 15 mandátumot szerzett a 250 tagú parlamentbe n. Kiesett a parlamentből egy nagy múltú rendszerváltó párt is, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom. A magyar pártok elégedetlenek lehetnek szereplésükkel. A magyar választótestületnek a fele sem támogatta a két magyar listát. A Vajdasági M agyar Szövetség három képviselői helyet szerzett, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösséget magába foglaló Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) pedig éppen a küszöbön megrekedt, s nem került be a parlamentbe. Kasza Józ sef pártelnök tegnapi szabadkai sajtóértekezletén a választások ilyen kimeneteléért a demokratikus pártokat is felelőssé tette, amelyek alaposan rástartoltak a magyar választókra. Mint fogalmazott, a MÖKra adott 12 ezer szavazat pedig elveszett, de a MÖKnek Kasza szerint nem is volt más célja, mint gyengíteni a VMSZt. Megvádolta a Magyar Szó napilapot – amelyet, mint fogalmazott, egyesek a VMSZ szócsövének neveznek – , hogy „antikampányt” folytatott pártjával szemben. A Szabadkai Rádiót is kiosztotta, mer t a médium éppen a kampány idején robbantotta ki a botrányt (megszüntetésétől tart a médium). A mélyebb elemzés, a valódi okok feltárása, hogy miért nem bíznak a magyarok pártjaikban – mert a választási eredmények ezt mutatják – , feltehetőleg csak ezután k övetkezik, ha következik. A választásokon nem dőlt el, hogy milyen kormány alakul Szerbiában. A szavazók mindkét opciót – a reformista, demokratikus, Európapárti, valamint a visszarendeződő, nacionalista, bezárkózó, Európaellenes utat – nyitva hagyta. Ho gy Szerbia melyik úton indul el, az a kormánykoalíció összetételétől függ. Persze ez nem változtatja meg azt a tényt, hogy az országban a legerősebb párt szélsőségesen nacionalista, amely a lakosság majdnem egyharmadának támogatását élvezi, sem azt, hogy m ég mindig a parlamentben van a másik „hágai párt” is, Milosevics szocialista pártja. Ha összeadnánk a négy demokratikus párt (DS, DSS, G17 Plusz, LDP vezette koalíció) mandátumainak számát, akkor 146 mandátumból álló parlamenti többség jönne létre. Amihez csak csatlakozhatnának a kisebbségi pártok még egy féltucatnyi mandátummal. A gyakorlatban azonban ez nem így van. A Liberális Demokratákkal ugyanis nemigen akarnak közösködni sem Kostunicáék (DSS), sem Dinkicsék (G17). De még nélkülük is kényelmes parlame nti többségük lenne a demokratikus pártoknak. De nézzünk egy másik lehetőséget. Kostunicáék ugyanis még nem nyilatkoztak szándékaikról. A Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt ugyancsak parlamenti többséggel rendelkezne, pontosan 128 mandátummal, s még nem is adtuk hozzá a szocialisták 16 parlamenti helyét. Ha kilencven napon belül nem sikerül kormányt alakítani, akkor új választásokat írnak ki. vissza Kostunica főszerepben - Kormányzati pozícióba kerülhet a Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzet 2007. ja nuár 23. Szerző: György Zsombor A demokratikus pártok összefogását valószínűsíti Juhász József. A Balkánszakértő történész fontosnak tartja, hogy a magyarok parlamenti mandátumokhoz jutottak, ám mint lapunknak adott interjújában fogalmazott, a kisebbség ek jogai ezután is a többség akaratán fognak múlni. Parlamenti helyekhez jutott, de a vártnál kevesebb szavazatot kapott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Mi az oka annak, hogy a szerb pártok, mindenekelőtt a Demokrata Párt (DS), ilyen sok magyar szava zatot tudtak elhalászni? – A VMSZ valóban több voksra számított, de a három parlamenti hely megszerzése így is nagyon fontos tény. Ugyanakkor nem meglepő, hogy a DS szavazókat tudott elcsábítani, eddig is az volt a jellemző, hogy a magyarok harmada, negyed e valamelyik többségi pártot támogatta. Ráadásul a magyarok két külön listán indultak, s mivel a Magyar Összefogás Koalíció (MÖK) a 0,4 százalékos küszöb alatt maradt, körülbelül tízezer szavazat el is veszett.
