Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-23
24 A MÖK egyébként radikálisabb hangot ütött meg a kampányban, míg a VMSZ pragmatikus maradt. Helyben kellene élni, hogy ítéletet mondhassunk felettük, azt azonban a távolból is megállapíthatjuk, hogy a kisebbségek jogai ezután is a többség akaratán fognak múlni. – A Demokrata Párt azonban – vezetői edd ig legalábbis ezt mondták – kész fontos pozíciókat is a kisebbségek kezébe adni. Milyen szerep juthat a magyaroknak? – Nem kizárt, hogy a demokraták körül kialakuló koalíciónak szüksége lesz a magyar szavazatokra, így nem elképzelhetetlen a kormányzati poz íció sem. A közigazgatási posztok szempontjából a helyhatósági választások lennének érdekesek, fontos azonban, hogy a magyarok – akár az ellenzék padsoraiból is – szószékként használhatják a parlamentet. – Egy demokraták körül kialakuló koalíciót említett. Tényként kezelhető ez a felállás? – A Demokrata Párt és a Szerb Demokrata Párt (DSS) összefogása tűnik jelenleg a legjobb felállásnak. Mindketten reformpártiak és elkötelezett hívei az uniós tagságnak. A kérdés az, valóban meg akarnake egyezni. Nem zárha tó ki a legroszszabb forgatókönyv sem, vagyis hogy a DSS összeáll a radikálisokkal, Kostunica pártja ugyanis valahol a középúton jár. Tudja, hogy be kell tartania bizonyos játékszabályokat, ugyanakkor nem tagadja meg nacionalista mivoltát sem. A hat parlam entbe jutott lista közül, úgy vélem, kettő olyan, amelyik demokratikus mércével nem elfogadható: a Radikális Párt (SRS), s a néhai Milosevics szocialista pártja. A DS és a DSS a részletekben valószínűleg meg tud állapodni, ám kérdés, melyikük adja végül a kormányfőt, s mennyire lesz hosszú életű az együttműködés. – A radikális szó Európa legtöbb országában nagyon rosszul cseng, Szerbiában a jelek szerint mégis töretlen az SRS népszerűsége. Mi ennek az oka? – A radikálisok még mindig nagyon fontos tényezők, s a nemzeti sértettség okán valamilyen formában még hosszú ideig azok is fognak maradni. 2000 óta ellenzékben vannak, ebből a pozícióból pedig folyton szociális érzékenységüket, korrupcióellenességüket hangoztatták, majd begyűjtötték a protest szavazatokat . Fennmaradásukat már csak Koszovó elvesztése miatt is biztosítva láthatják. – A szakadár tartomány kérdésében helyi szinten aligha létezik győztes pozíció. De akkor milyen forgatókönyvben gondolkodhatnak a hatalomra kerülő pártok? – Még az is elképzelhető , hogy ebben a pillanatban valamelyik párt éppen Koszovó miatt akar távolmaradni a tűztől. Nincs ugyanis olyan forgatókönyv, amelyben ne Koszovó, ha nem is azonnali függetlensége, de függetlenedése szerepelne. Az biztos, hogy kétmillió albánt nem lehet erő szak nélkül Szerbiában tartani. Belgrád politikai mozgástere igencsak szűk lesz ebben a kérdésben, az elszakadás igazságtalanságát azonban mindenki hangoztatni fogja. vissza Nem veszett el Szerbia - Az EUpárti erők összes ségükben többséghez jutottak a belgrádi parlamentben Világgazdaság 20070123 Vezető európai politikusok – élükön Javier Solana külügyi biztossal – igyekeztek jó képet vágni a vasárnapi szerbiai választások kimeneteléhez. A voksolás megmutatta, hogy továb bra is erős a nacionalista erők támogatottsága, miközben az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó pártok fölöttébb megosztottak. Mindez akkor is beárnyékolja a Brüsszellel tavaly májusban félbeszakított társulási folyamat újraindítását, ha a választá sok eredményeként számszerűen össze lehetne hozni egy – akár közel kétharmados parlamenti támogatottságú – koalíciót. Az EU számára továbbra is gondokat okozhat balkáni politikája megfogalmazásakor, hogy a Szerb Radikális Párt 28 százalékos támogatottságra tett szert, és az első helyen végzett. Ráadásul a hozzá közel álló Szerb Szocialista Párt – a korábbi elnök Slobodan Milošević pártja – is kapott közel 6 százaléknyi szavazatot. Az európai integráció iránt elkötelezett Demokrata Párt a szavazatai megduplá zásával is csak 23 százaléknyi támogatottságra tett szert. A harmadik legnagyobb erő a szintén nyugati orientációjú, az eddigi kormányfő Vojislav Kostunica által irányított, mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Párt lett, 16 százalékos aránnyal. Ugy ancsak az EUhoz való közeledést szorgalmazza az eddigi pénzügyminiszter, Mladan Dinkić által vezetett, technokrata irányultságú G17 csoport. Az ottani fogalmak szerint Nyugatbarát koalíció esetleges negyedik tagja a Liberális Demokrata Párt lehetne a mag a 5,3 százalékos támogatottságával. Néhány helyet a kisebbségi pártok tudhatnak majd magukénak a 250 fős szerb parlamentben. A választásokat összegző jelentések rámutatnak, hogy a nem nacionalista blokk számszerű többsége ellenére fölöttébb nehéz lesz a ko rmány megalakítása. Kostunica ugyanis szintén hangoztatott nacionalista jelszavakat a kampánya során, és szavakban nem zárta ki a radikálisokkal kötendő szövetséget. A kabinet megalakítását azonban
