Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-23
5 Budapest, 2007. január 22., hétfő (MTI) - A magyar és a román tudományos akadémia közötti együttműködésről írt alá megállapodást hétfőn Budapesten a két intézmény elnöke. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke az MTA székházában látta el kézjegyével a két intézmény közötti együttműködés részleteit 2009. december 31ig rögzítő jegyzőkönyvet. "A két akadémia közötti együttműködés kölcsönös érdek, függetlenül a politikai helyzettől, a pol itikától, vagy a politikusoktól" - hangsúlyozta a dokumentum aláírásakor Vizi E. Szilveszter. A tárgyalásokat követően az MTA elnöke az MTInek elmondta: a következő magyarromán közös kormányülésre azt javasolják, hogy a két ország tudományos együttm űködését is vegyék fel a napirendi pontok közé. A megbeszéléseket értékelve elmondta, hogy mindenekelőtt a fizika, a matematika, a kémia, valamint a nyelvészet, a történelemtudomány és a zenetudomány területén folytatják az együttműködést. "Nagyon fontosnak tartjuk a MagyarRomán Történész Vegyesbizottság munkáját, amelynek eredményeit közösen publikálni akarjuk" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Hozzátette: az együttműködés keretében Magyarország segíti a román tudósokat, hogy eredményesen ka pcsolódhassanak be a tudományos kutatásokat finanszírozó VII. uniós keretprogramba. A hétfőn aláírt jegyzőkönyvhöz tartozó témajegyzék 14 közös projektet tartalmaz. A listán szereplő programok címeiből kiderül: a magyar és a román kutatók együtt vizsgá lják majd többek között a két ország uniós tagságának tapasztalatait, a nagyvárosoknak a regionális fejlődésben betöltött szerepét, a XIXXX. századi Erdély etnikumai közötti kapcsolatokat és a szociális migrációt, valamint a zene és tánc helyét az európai kulturális örökségben. vissza Kasza József szerint három magyar képviselő lesz a szerb parlamentben Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2007. január 22., hétfő (MTI) - A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 55 ezer szavazatot szerzett a szerbiai parlamenti választáson, s három képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban - közölte Kasza József pártelnök hétfőn, miután már a szavazatok 96 százalékát feldolgozták. A legnagyobb délvidéki magyar párt v ezetője elismerte, hogy ennél többre számítottak, de értékesnek nevezte az eredményt, mert a VMSZ egyedül, önálló kampányt folytatva érte el. Ahhoz, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon elérttel azonos eredményre jusson, komoly harcot kellett vívnia még azokkal a pártokkal is, amelyeket országos szinten politikai szövetségeseinek tekint. A legtöbb délvidéki magyar szavazatot Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja (DS) vitte el. Kasza József szerint ha a DS Szerbia középső és déli részén is olyan erőteljes kampányt folytatott volna, mint a magyarok lakta vidékeken, akkor egész biztosan győztesként került volna ki a választásból. Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ez er szavazatot szerzett. Ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely elvesztését jelentette a VMSZnek - mondta Kasza József. vissza Látványosan javult a közérzetünk Új Magyar Szó 2007. január 22. Szerz ő: Stanik Bence Hat év alatt szinte megháromszorozódott azoknak az erdélyi magyaroknak az aránya, akik szerint Románia jó irányban halad. Ezt igazolja az a romániai magyarság közvéleményét felmérõ kutatás, amelyet tegnap mutattak be Kolozsváron. Horváth István kutatásvezetõ elmondta, a romániai magyarok a lényeges kérdésekben egyre optimistábban nyilatkoztak. Az elõzõ évi mérésekhez képest idén a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint Románia dolgai jó irányba haladnak (32,1 százalék). A vizsgálat ki mutatta, 1999 óta a magyarok egyre elégedettebbek életkörülményeikkel, bár 56,8 százalék még mindig inkább elégedetlen. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZnek is komoly szerepe van abban, hogy növekszik a város vagy falu vezetõsége iránti bizal om. A kutatás alátámasztja a hagyományos vélekedést, miszerint az embereket elsõsorban a jövedelmek, nyugdíjak szintje aggasztja, de az egészségügyi ellátáson, a munkanélküliségen és az utak állapotán sokan javítanának. A népesség problémáit kutató másik m érleg szerint az országunkat érintõ három
