Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-22
12 A legnagyobb délvidéki magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) valószínűleg három képviselője lesz a 250 tagú törvényhozásban, a leg több szavazatot pedig a Szerb Radikális Párt (SRS) kapta. A távozóban lévő parlament legerősebb pártja 1,3 százalékkal növelni tudta ugyan szavazatarányát az előző választáshoz képest, de - a viszonylag magas, 60,4 százalékos részvétel miatt - így is e gy mandátummal kevesebbre számíthat, mint az előző parlamentben. A szavazóurnák lezárása után négy órával még csak az látszott biztosnak, hogy a parlamentben a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártjának 81 mandátuma lesz, Boris T adic államfő Demokrata Pártjának (DS) 65, Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) 47, a gazdasági szakemberek liberális irányzatú pártjaként emlegetett G17 Plusznak 19, a milosevici örökséget ápoló Szerb Szocialista Pártnak (SPS) 16, és a lib erálisok vezette négyes pártszövetségnek 15. A nemzeti kisebbségeket képviselő pártok közül biztos befutónak számít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 3 képviselővel, a délszerbiai bosnyákok pártja 2 képviselővel, s két roma párt 11 képviselővel. A határon mozog, s a pontos végeredmény kiszámítása után akár parlamentbe is juthat még a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, s a délnyugatszerbiai albánokat képviselő választási szövetség. A biztos és végleges eredmény - tekintettel a bonyolult szavazatelosztási rendszerre - csak január 25re várható. Az azonban máris csaknem bizonyos, hogy - amennyiben hinni lehet a választások előtti politikusi nyilatkozatoknak - a demokratikusnak minősített szerb pártok valamilyen koalíciója fog m ajd kormányt alakítani, mivel Seselj pártjával koalíciót kötni csak a szocialisták mutatkoztak hajlandónak, ám ők ketten kevesek a kormányzáshoz. A kormányalakítás azonban nehéznek ígérkezik, s a nemzeti kisebbségek számára kedvezőtlen körülmény, hogy ehhez nem lesz szükség - vagy csak alig - az ő támogatásukra. vissza Tovább nőtt a Szerb Radikális Párt tábora NOL • Népszabadság Online • 2007. január 22. A vasárnapi szerbiai parlamen ti választások után a demokratikus irányultságú szerb pártok valamilyen koalíciója látszik a leginkább kormányképesnek. A legnagyobb délvidéki magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) valószínűleg három képviselője lesz a 250 tagú törvényho zásban, a legtöbb szavazatot pedig a Szerb Radikális Párt (SRS) kapta. A távozóban lévő parlament legerősebb pártja 1,3 százalékkal növelni tudta ugyan szavazatarányát az előző választáshoz képest, de - a viszonylag magas, 60,4 százalékos részvétel miatt - így is egy mandátummal kevesebbre számíthat, mint az előző parlamentben. A szavazóurnák lezárása után négy órával még csak az látszott biztosnak, hogy a parlamentben a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártjának 81 mandátuma lesz, Boris Tadic államfő Demokrata Pártjának (DS) 65, Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) 47. A gazdasági szakemberek liberális irányzatú pártjaként emlegetett G17 Plusznak 19, a milosevici örökséget ápoló Szerb Szocialista Pártnak (SPS) 16, és a liberálisok vezette négyes pártszövetségnek 15. A nemzeti kisebbségeket képviselő pártok közül biztos befutónak számít a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 3 képviselővel, a délszerbiai bosnyákok pártja 2 képviselővel, s két roma párt 11 képviselő vel. A határon mozog, s a pontos végeredmény kiszámítása után akár parlamentbe is juthat még a két kis magyar párt alkotta Magyar Összefogás Koalíció, s a délnyugatszerbiai albánokat képviselő választási szövetség. A biztos és végleges eredmény - tekint ettel a bonyolult szavazatelosztási rendszerre - csak január 25re várható. Az azonban máris csaknem bizonyos, hogy - amennyiben hinni lehet a választások előtti politikusi nyilatkozatoknak - a demokratikusnak minősített szerb pártok valamilyen koalíciój a fog majd kormányt alakítani, mivel Seselj pártjával koalíciót kötni csak a szocialisták mutatkoztak hajlandónak, ám ők ketten kevesek a kormányzáshoz. A kormányalakítás azonban nehéznek ígérkezik, s a nemzeti kisebbségek számára kedvezőtlen körülmény, hogy ehhez nem lesz szükség - vagy csak alig - az ő támogatásukra. vissza