Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-22
13 Milosevics utáni parlamentet választottak Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. január 22. A többpár trendszer visszaállítása, 1990 óta hetedik választáson húsz pártlista versengett a parlament 250 képviselői helyéért tegnap Szerbiában. Közülük (a törvény biztosította könnyítésnek köszönhetően) csaknem biztos befutónak számít négy nemzeti kisebbségeket ké pviselő lista. Kettő a magyaroké: a Vajdasági Magyarok Szövetségéé és két kisebb délvidéki magyar párté - írta az MTI. A maradék tizenhat pártlista közül - szakértők becslése szerint - négynekötnek van reális esélye arra, hogy megszerezze a leadott szav azatok legalább öt százalékát, és ezzel átlépje a parlamentbe kerülés számukra kötelező küszöbét. A végeredményt illetően lapzártakor találgatni is nehéz volt. Szerbiában nincs értelme a szavazókörből távozók kikérdezésén alapuló exit pollokat készíteni, m ert a válaszokból - tekintettel a sok indulóra és a nemzeti kisebbségek képviselőire vonatkozó különleges szabályozásra - nem alakítható ki semmilyen komoly előrejelzés. Bár a választás csak három évvel követi a 2003. december végén megtartott előzőt, Sz erbiában senki sem beszél előre hozott választásokról. A voksolást azután írták ki, hogy ősszel népszavazáson jóváhagyták az új alkotmányt, amely lezárta a milosevicsi korszakot. A most leköszönő parlamentet pedig még ebben választották meg, így természete s, hogy teljes mandátumának kitöltése előtt újat válasszanak helyette. vissza Szerbiai választások: csak egy magyar párt szerzett mandátumot? − A vártnál magasabb volt a részvétel MNO • 2007. január 21. 22:09 Véget ért a s zerbiai parlamenti választás, a szavazás rendben, a vártnál magasabb részvétel mellett zajlott. A szavazóhelyiségek este nyolc órakor zártak be Szerbiában. A köztársasági választási bizottság (RIK) adatai szerint egy órával a zárás előtt, 19 órakor a részv étel 56,7 százalékos volt. Az előrejelzések szerint lehetséges, hogy csak az egyik magyar párt szerzett parlamenti mandátumot. A testület vezetője, Mihajlo Rulic szerint a választáson komolyabb szabálytalanságok nem történtek. A választást megfigyelő a Kö zpont a Szabad Választásokért és a Demokráciáért (CESID) nevű civil szervezet vezetője, Zoran Lucic is azt mondta, hogy a végeredményt érdemben nem befolyásoló kisebb incidensektől eltekintve a választás szabályos volt. Békében, viszonylag magas részvétel zajlott a szavazás a békefenntartók felügyelete alatt a Koszovóban is megnyílt szavazóhelyiségekben, ahol szinte csak szerb nemzetiségűek járultak az urnákhoz. A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központnak a választási eredményekre vonatkozó becslé se szerint a legtöbb szavazatot a Szerb Radikális Párt kapta, 28,5 százalékot, őt követi a Demokrata Párt 22,9 százalékkal, a harmadik a Szerbiai Demokrata Párt 17 százalékkal. E becslés szerint parlamenti párt lett a G17 Plusz (6,8), a Szerbiai Szocialist a Párt (6,1) és a Liberális Demokrata Párt vezette négypárti koalíció (5 százalék). A VMSZ 1,3 százalékkal ugyancsak képviselőket szerzett. A CeSID szerint azonban a másik magyar pártszövetség, a MÖK 0,3 százalékkal nem jutott be a parlamentbe (a küszöb a kisebbségi pártok számára 0,4 százalék). A Demokrata Párt részeredményei szerint viszont az MÖK 0,4 százalékot szerzett. A kisebbségi pártok közül két cigány szervezet is mandátumot szerzett, a presevói albánok listája viszont a természetes küszöb alatt ma radt. Zoran Lucic, a CESID igazgatója azzal magyarázta a vártnál magasabb részvételt – a szervezet hatvan százalék körülire várja az arányt – , hogy a szavazásra jogosul polgárokat „rendkívül érdekli az ország jövője”. Politikai elemzők egyetértettek ab ban, hogy Szerbia jelenlegi legerősebb pártja, a Vojislav Seselj feltételezett háborús bűnös vezette, ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) ezentúl is a legnagyobb frakcióval fog rendelkezni a parlamentben, de a győzelem nem lesz elegendő a kormánya lakításhoz. Kormányt vélhetően a
