Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-03
12 „kihívások”, ezek azonban várhatóan eltörpülnek a pozitív tényezők mellett. Drukkoljunk, hogy pörögjön a tőzsde Bukarestben. Valóságos „nagy ugrást” hajt végre Bukarest 2004 óta, legalábbis az ország Gazdasági Előrejelző Tanácsa szerint keleti szomszédunk jövő év végére egyharmad ával növeli bruttó hazai termékét (vagyis a bűvös GDPt), sőt az érték minden bizonnyal akár még ennél is magasabb lesz. A számítás alapjául ugyanis még a 2005 áprilisi előrejelzések szolgáltak, amelyek például a tavalyi szédületes, 8,3 százalékos GDPbőv ülés helyett „csak” 6,2 százalékkal számoltak. A gazdaság viszont – elsősorban a minden várakozást felülmúló külföldi befektetői hajlamnak köszönhetően – túldübörögte az előzetes elképzeléseket. Az országgal kapcsolatban csak pozitív várakozásokat tapaszta lni, a The Economist gazdasági hetilap előrejelzése szerint a növekedés és a befektetések mértéke várhatóan még a mostanihoz képest is megnő a teljes jogú uniós tagság elnyerésével. Még jobbat várnak Az EU két új tagállamában a várakozások is ennek megfe lelőek. A Világbank egy 2005ös tanulmánya szerint a román cégek 90 százaléka a nyereségének a növekedésére számít 2008 végéig. A Bucharest Business Week angol nyelvű román üzleti hetilap internetes kiadása a román és a bolgár tengerpart ingatlanpiacáról k özöl elemzést. Bulgáriában például csak tavaly 30 százalékkal nőttek az ingatlanárak a várhatóan megugró turizmus és a remélt befektetések miatt. Mivel a két ország a hazai cégek számára is potenciális piacnak számít, ráadásul gazdaságuk szerkezete (példá ul a mezőgazdaság szerepe) részben hasonló a magyaréhoz, érdekes kérdés lehet, hogy számunkra milyen hatásai lesznek a bővülés újabb körének. Románia és Bulgária esetében is két gyorsan fejlődő tagállamról van szó, így a magyar gazdaságra alapvetően pozi tív következményekkel lesz a román és a bolgár csatlakozás – mondta a Hírszerző kérdésére Bartha Attila. A KopintDatorg Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság elemzője szerint a két ország ugyanis elsősorban jó piaci és befektetési lehetőségekkel kecsegtet, a felőlük érkező termékek mennyisége pedig, amelyek a hazai vállalkozásoknak jelenthetnek kemény versenytársat, elenyésző. Magyar bank menni Románia? Így a magyar társaságoknak elsősorban a banki, pénzügyi szolgáltatások terén lehet fontos célország Románia és Bulgária. Hozzánk főleg könnyűipari termékek érkezhetnek, mivel azonban a magyar ruha- és textilipar mára gyakorlatilag megszűnt, ez a hazai piacon nem oszt, nem szoroz – mondta Bartha Attila. Ugyanakkor a gépipar is egyr e acélosabb mindkét országban, az autógyártás például hangsúlyos szerepet játszik a román gazdaságban (sőt a Dacia Logan mára az egyik legnagyobb számban eladott típussá vált Európában), így ez középtávon a hazai piacra is hatással lehet. A munkaerőáram lással kapcsolatban Bartha Attila úgy vélekedett, hogy idehaza sokan túldramatizálják a kérdést. „Egyrészt nem vagyunk elsődleges célország, másrészt a román munkaerő eddig is hihetetlenül mobil volt, így nagy változás már nem várható. Ugyanakkor a gazdasá gi fejlődés, az emelkedő bérek miatt akár bizonyos mértékű hazavándorlás is megindulhat” – vélekedett az elemző. Mint a témával kapcsolatban korábban megírtuk, a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós irányelv miatt egyébként sem korlátozhatjuk se mmilyen módon a munkaerőkölcsönzéssel hozzánk érkezők számát. A kérdés természetesen elsősorban Románia szempontjából fontos a számunkra, és egyelőre senki nincs, aki akár csak megbecsülni is merné, hányan jönnek majd ténylegesen. Sokan ugyanakkor úgy v élik, statisztikailag egyébként is megfoghatatlan marad ez a szám: a magas magyarországi közterhek miatt ugyanis alapvetően a feketegazdaságot gyarapítják majd az ide érkezők. vissza
