Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-03
13 Házat és traktort a menekülteknek − A vajdasági képviselőház menekültsegélyező akciója Vajdaságma.info • 2007.01.02. A Vajdasági Képviselőház még december 12ei ülésén létrehozta azt az 1.500.000 eurós alapot, amelyből 2007ben a menekültstátussal rendelkező személyeket fogja segíteni. Az anyagi alap eszközeit a menekültek visszaköltözésének az előmozdítására és itteni integrálódásuk megkönnyítésére fogják fordítani. A menekültek közül, akinek nem volt vaj a fején, aki akart és mert, az már visszaköltözött szülőföldjére. Így eléggé nehéz e lképzelni, hogy miként lehetséges a visszaköltözést anyagi eszközökkel segíteni. Érdekes, hogy erről az illetékesek közül senki nem beszél. Valószínűsíthetően azért nem, mert nem is erre szánták a pénzt, hanem az üresen álló házak felvásárlására. Ebből a másfél millió euróból legalább száz üres házat tudnak megvásárolni a vajdasági falvakban. A potyán kapott házak felújítását ugyancsak ebből az alapból segítené a vajdasági vezetés. Tehát hozzávetőlegesen száz menekült család végleges letelepítését segíti m ajd a vajdasági kormány, melynek tagjai a nyilvánosság előtt keveset beszélnek menekültbarát politikájukról. Vélhetően azért hallgatnak róla, mert úgy ítélik meg, hogy a menekültek tartós letelepítésének a népszerűsítése rontaná választási esélyeiket. A m agyarok körében mindenképpen. Képzeljük csak el, amint Pajtić, Kostreš, vagy valamelyik VMSZes politikus a vajdasági magyarok előtt majd azzal hozakodnak elő, hogy a menekülteket segítik, miközben pl. Tordán és Magyarittabén a magyar iskola létrehozására nincs pénz. A magyarok körében ezt a politikát nem lehet eladni. És itt szó sincs arról, hogy a magyarok ne éreznének együtt a menekültekkel. De elegük van már abból, hogy hatvan éven át az ideérkezők mindig előnyt élveznek az itt születettekkel, különöse n pedig a kisebbségiekkel szemben. A házvásárlási akcióval azonban nem merül ki a vajdasági kormánykoalíció menekültek iránti fokozott érzékenysége. A TVT olyan traktorvásárlási hitelt biztosít a munkahellyel nem rendelkező menekültek számára, amilyenhez a vajdasági földműveseknek sosem volt szerencséjük. Az akciónak a hangzatos „Új traktort az új szomszédnak" nevet adták. Egyegy menekült maximum 2 millió dinárra (25 ezer euró!) pályázhat az 50 milliós alapból. A kölcsönre, amelynek visszafizetése egy év türelmi idő után kezdődik és 5 évig tart, 6,95 százalékos kamatot kell fizetnie a menekültnek. Ezzel szemben a tősgyökeres vajdasági paraszt, ha ki akarja cserélni 25 éves traktorát, akkor 15 százalékos kamatot kell fizetnie valamelyik ügyviteli banknak, ha a kölcsönt egyáltalán fel meri venni. És ez csak a jéghegy csúcsa. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy közben zajlik a vajdasági termőföldek ismeretlen újgazdagoknak történő kiárusítása, akkor egyértelmű, hogy itt nem másról van szó, mint arról, hogy i tt ne a vajdasági földműves jusson termőföldhöz, traktorhoz, házhoz. Az ő gyereke jobb híján menjen külföldre. A föld az újgazdagoké lesz, házat és traktort csak a menekültek kapnak kedvezményes feltételekkel, ahogy ez 1946ban történt. Változott itt valam i a hozzáállásban azóta? vissza Ternovácz István Félnek és gettósodnak a kisebbségek Vajdaságban! − Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya és a vajdasági nemzeti tanácsok koordinátora mondta ezt Vajdaságma.info • 2007.01.02. Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnök asszonya és a vajdasági nemzeti tanácsok koordinátora szerint a szerbiai hatalom nem tett semmit a kisebbségvédelem rendezése terén. E téren jogi anarchia és teljes káosz uralkodik – nyilatkozta a Betának. „Nem volt meg a politikai akarat a szükséges törvények meghozatalához. Ilyenek lettek volna a kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló, a nemzeti tanácsok hatáskörét és pénzelését meghatározó jogszabályok” – tette hozz á. Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a horvát nemzeti tanács mandátuma lejárt 2006 végén és hogy hamarosan ez lesz a szlovák és a bunyevác tanáccsal is. Ez a következménye a megfelelő jogszabály hiányának. Tomanova Makanova szerint 2006ban kevesebb ne mzeti jellegű incidens történt, különösen 2004hez viszonyítva, de – mint mondta – óvatosnak kell lenni, mert közeledik a koszovói rendezés időpontja. Ha az Szerbia számára kedvezőtlen lesz, akkor újabb kisebbségellenes hullám következhet be, éppúgy, mint 2004ben, a koszovói szerbek elleni erőszak után.
