Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-13
17 gulyáslevesre! Nem vált magyarrá attól, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik. Ahogyan mondjuk Tőkés László sem kevésbé magyar a román állampolgársága miatt. Tényleg ennyire bonyolult? vissza A román kormányfőt magasztalta Eörsi Magyar Nemzet 2007. január 13. Szerző: Rostás Szabolcs Az egekig magasztalta a román liberálisok tegnapi kongresszusán Calin PopescuTariceanu pártelnökkormányfőt Eörsi Mátyás, az SZDS Z ügyvivője, aki még pártja vezetőjeként is el tudná képzelni a bukaresti politikust. Calin PopescuTariceanu valamennyi román politikus közül a legjobb, mert a legeltökéltebben igyekszik végrehajtani a reformokat. Még a magyar liberális párt vezetőjekén t is el tudnám képzelni – hangoztatta tegnap Bukarestben Eörsi Mátyás a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli kongresszusán. Miközben elemzők szerint a román liberálisok egyértelmű népszerűségvesztésük ellensúlyozásaként rendezték meg a t ét nélküli eseményt, a nemzetközi „anyapártot” képviselő külföldi vendégek elsősorban a PNL ellenfeleit tartották fontosnak támadni. Noha Romániában egyre többen jósolják Calin PopescuTariceanu bukását, és az ezzel járó előre hozott választásokat, Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője szerint a román liberálisok elnöke „még néhány évig” miniszterelnök marad. Eörsi Mátyás ennél is tovább ment, és burkoltan Traian Basescu államfőt tette felelőssé amiatt, hogy Bukarestben két helyszíne n ünnepelték meg szilveszter éjszakáján az ország EUcsatlakozását, „megkísérelve megosztani a román népet”. Az SZDSZ ügyvivője különben a bukaresti Új Magyar Szónak úgy nyilatkozott, a romániai liberálisok nem a nacionalizmust, nem a befelé fordulást támo gatják. Ehhez képest éppen a liberális Mona Musca volt művelődési miniszter nevéhez fűződik Koltay Gábor Trianon című filmje erdélyi bemutatósorozatának letiltása. vissza Ártatlan a szlovák érsek? - A titkosrendőrség Ján S okol befeketítésére törekedhetett Magyar Nemzet 2007. január 13. Szerző: Neszméri Sándor Az egykori kommunista titkosszolgálatok és a kommunista párt archívumaiban található dokumentumok alapján arra a megállapításra jutott Jozef Halko történészpap, ho gy Ján Sokol érsek, a Pozsony – Nagyszombat Egyházmegye püspöke nem volt az egykori titkosrendőrség ügynöke. Halko szerint a levéltári adatok alapján egyértelmű, hogy a kommunista hatalom Ján Sokolt a „rendszer ellenségének, reakciós papnak tartotta, püspökk ént pedig jelentősen korlátozta aktivitásait”. Ján Sokol érsek Stanislaw Wielgus varsói érsek kapcsán került a szlovák sajtó érdeklődésének középpontjába, aki a dokumentumok terhe alatt beismerte együttműködését a lengyel titkosrendőrséggel, és lemondott é rseki posztjáról. A szlovák sajtóban ugyanis már többször megemlékeztek arról, hogy Sokol a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetében található titkosszolgálati feljegyzések szerint 1972től titkos megbízottként, majd a nyolcvanas években ügynökként működött együtt a kommunista állambiztonsággal. A sajtó Wielgus döntése nyomán vetette fel, vajon Sokol miért nem mond le. A Nagyszombatban megtartott sajtótájékoztatón Jozef Halko a fellelhető dokumentumokat is bemutatta. A kórházban lévő Sokol érsek is közzé tett egy nyilatkozatot, amelyben leszögezi: „tiszta lelkiismerettel jelentem ki, hogy soha semmilyen formában nem működtem együtt a titkosszolgálatokkal”. Halko úgy véli, a Nemzeti Emlékezet Intézetben található feljegyzés „nem hiteles”. Szerinte nem zárható k i, hogy „a titkosrendőrség a bejegyzéssel biztosította magának, hogy zsarolhatók legyenek az egyházi emberek”. vissza Szendvics - Ha a délvidéki magyar kisebbség leszakad Európától, elszakad az anyaországtól is Magyar Nemz et 2007. január 13. Szerző: Zsebők Csaba Egyedülálló helyzetben vannak a szerbiai Vajdaságban élő magyarok: anyaországuk ugyanis nem biztosít útlevelet számukra. A többi délvidéki nemzeti kisebbség tagjai, például a románok, szlovákok vagy horvátok minde n további nélkül lehetnek kettős állampolgárok, így szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. Románia január 1jei csatlakozásával a délvidéki és a kárpátaljai magyarság új vasfüggöny mögé kerülhet.
