Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-13
12 A Népszava megbízható forrásai szerint a hatóságok regisztráltak azonban arra vonatkozó adatokat, miszerint a tavaly őszi zavargások fenntartásában és finanszírozásában külföldi, elsősorban tengerentúli források is szerepet játszottak. Ér tesüléseink szerint a szeptember – októberi demonstrációk szervezői nemcsak a Kossuth téren fenntartott "becsületkassza” adományaiból, hanem külhonból, ezen belül is a tengerentúli – meglehetősen radikális – jobboldali szervezetektől is jelentős pénzeket kap tak a mozgalom fenntartásához. A támogatás összegéről pontos adat nem áll rendelkezésre, egyes források több százezer forintra becsülik, míg mások ennek töredékéről beszélnek. Annyi bizonyos, hogy várhatóan tavasszal is érkezik majd támogatás az amerikai é s kanadai polgári köröktől és nemcsak erkölcsi, hanem financiális értelemben is. Egyesek szerint ezzel kapcsolatosak lehetnek a demonstrációt szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szimpatizánsai közti konfliktusok is. Emlékezetes: tavaly október elején sz abályos dulakodás tört ki a Kossuth tériek között, többen ugyanis részesedést követeltek az adományokból összegyűlt pénzből. Mint ismert, a pénzt tartalmazó páncélszekrényt a rendőrség egy alkalommal lefoglalta, majd visszaszolgáltatta a demonstrálóknak. Ami a márciusra tervezett megmozdulásokat illeti, egy rendészeti szakértő lapunknak azt mondta: ha a rendőrség – a sok fiaskó után – tartja magát ahhoz a bevált stratégiához, amit november 4én mutatott; vagyis nem hagyja magát provokálni a tüntetőktől, m egosztott erőit "nem hagyja szem előtt”, úgy elkerülhetők lesznek az agresszív reakciók. Az más kérdés, hogy provokációra most is számítani kell. Orbán a rendőrségről akkor és most Apropó, provokáció. A Fidesz kormányellenes propagandájának immáron rész e lett a "rendőrterror” érzetének folyamatos fenntartása; a nagyobbik ellenzéki párt retorikájában hangsúlyosan szerepel az a tétel, miszerint októberben a jelenlegi hatalom utasítására "verték szét” az egyébként "békés tüntetőket”. Noha a Fidesz is aláírt a az erőszakot elutasító ötpárti parlamenti nyilatkozatot, eddig egyetlen alkalommal sem állt ki és ítélte el érdemben a zavargásokat és a zavargókat. (Sőt Orbán Viktor pártelnök legutóbb a Demokratának adott interjújában ismét "dupla fenekű” kifejezésekke l élt, amely akár bátorításként is felfogható. Orbán azt mondta: "A Fidesznek az a feladata, hogy megteremtsük azt a lehetőséget, aminek segítségével erőszak nélkül fejezhetjük ki azt a népi erőt, amellyel elmozdítható a csalással hatalomra jutott koalíció . Ismétlem, a kormányt csak a nép távolíthatja el. (…) Amíg van esély arra, hogy az alkotmányos út eredményhez vezethet, járjunk inkább azon. Látok arra esélyt, hogy ez az út – a népszavazás – eredményes lehet. Megértem az indulatokat is.”) A Fidesz álta l használt retorika és a rendőrségi szervezetettel szembeni politikai jellegű támadások elbizonytalaníthatják a rendészeti állományt. Különösen úgy, hogy például Orbán Viktor még önmagának – de legalábbis a saját pártja által mondottaknak – is ellentmond o lykor. A HírTVnek adott korábbi nyilatkozatában például azt mondta: "(Gergényi Péter budapesti főkapitány) mindig is egy kekk ember volt a stílusát tekintve, de egy összeszedett, fegyelmezett, jó rendőr volt. Kizártnak tartom, hogy így elvétse a mértéket. (…) Én ismerem ezeket a rendőri vezetőket. Egy része akkor is szolgált már, amikor én voltam a miniszterelnök. Ezek nem ilyen emberek. Akármelyikről is van szó, egyikről sem tudom föltételezni, hogy saját jószántából rendelte volna el azt, amit elrendelt” – mondta Orbán, majd némi ellentmondással hozzátette: "arra a magyar rendőrségre, amit az utcán láttunk és azokra a rendőri vezetőkre, akiket hallottunk az elmúlt napokban, nincs szüksége Magyarországnak”. Orbán miniszterelnökként még kiállt a rendőrség mellett és nem hagyta, hogy politikai támadások érjék. 2000ben például úgy fogalmazott: "ha biztonságban és szabadságban akarunk élni, akkor Magyarországon törvényes rendnek is lennie kell. Törvényes rend pedig akkor lesz, ha van olyan rendőrségünk, amel y képes a jognak érvényt szerezni. A rendőrséget meg kellett erősíteni szellemében, lelkiekben és anyagiakban. Világossá kellett tennünk, hogy olyan korszakba lépett Magyarország, amikor az államot, azon belül is a rendőrséget nem ellenfélnek tekintik a po lgárok, hanem a saját biztonságuk érdekében szükséges jónak… Arra van szükség, hogy a rendőrség továbbra is erős legyen, határozott, és megvédjen bennünket a bűnöző elemekkel szemben.” Ehhez kapcsolódik Répássy Róbert fideszes képviselő 2001es parlamenti felszólalása, amelyben azt mondta: "Aki politikai indíttatásból, alaptalanul megrendíti a polgárok hitét a jogállam intézményeiben, az előbbutóbb szembekerül a polgárok akaratával, és egy idő után maga válik hiteltelenné.” Politikai harapófogóban a rendő rség
