Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-13
7 5. megsz űnése után a szerbiai kormány (a Képviselőház hatékony ellenőrzése nélküli) (kormány)hivatalt hozott létre a korábbi az államközösségi emberiés kisebbségjogi minisztérium „munkafeladatai egy részének ellátására”. Szerbiában nincsen olyan intézmény sem, am ely hivatásos és szakmai alapokon foglalkozna a kisebbségek helyzetével. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének (IHF) elemzése szerint a 2006. november 7én kihirdetet új szerbiai alkotmány nem a polgári állam eszméjéből indul ki, hanem a „szerb nép és a többi polgár” államaként, ami elválasztja Szerbiát Európától. – A kisebbségi jogokat és a vallási szabadságokat illetően az alkotmány ellentmondásokkal teli. A jogok ugyan szavatoltak, ám a parlament akkor vonja meg őket, amikor akarja – mondta Aaron Rhodes, az IHF végrehajtó igazgatója 4 . Kulturális autonómia A nemzeti kisebbségi autonómia szempontjából rendkívül fontos a szerb alkotmány 75. cikk 3. bekezdésének megfogalmazása, mely szerint „a kulturális, oktatási, tájékoztatási és a hivatalo s nyelv- és íráshasználati jogok megvalósítása terén az önkormányzati jog megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsokat választanak, a törvénnyel összhangban”. Az alkotmánynak ez a rendelkezése csak a szavak sorrendjében tér el a volt s zövetségi kisebbségvédelmi törvén y 19. cikkének 1. bekezdésétől és – a részleges, ún. kulturális autonómián túl – nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbségek számára a nemzeti autonómia egyéb megnyilvánulási formáit. A kisebbségi közösségek számarányos képviseletét a szerb parlamentben pedig meg sem említi. Ez ellentétben áll azokkal a követelésekkel, amelyeket a szerb hatalom támaszt a kosovói szerbek nemzeti autonómiája érdekében, vagyis kettős mércét alkalmaz. Ismeretes ugyanis, hogy a szerb kormány még 2004ben külön dokumentumot dolgozot t ki, amelyben a kosovói szerbek számára nemzeti alapú területi és perszonális autonómiát irányoz elő. Ebből is látszik, hogy az új alkotmányt előkészítő szerb pártok a szerbiai nemzeti kisebbségek számára nem hajlandóak biztosítani azokat a jogokat, amely eket a saját nemzettársaiknak követelnek Kosovón. Az alkotmány idézett megfogalmazása alapján elmondható, hogy minden valóságot nélkülöz Józsa Lászlónak az a minapi kijelentése, miszerint amikor megszületik majd a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény, „ak kor a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) fontos hatalmi hatáskörei lesznek” 5 . Szerbia nem emelte be jogrendszerébe a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvényt, ami miatt – az államszövetség megszűntével – ez a törvény hatályát vesztette 6 . Ugyanez vonatkozik a volt államszövetségnek az emberi és kise bbségi jogokról, valamint a polgári szabadságokról szóló Alapokmányára is. A szerbiai kisebbségek gyakorlatilag tehát törvényes védelmi rendszer nélkül maradtak. Ezért teljesen helytálló Ana TomanovaMakanova, a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koord inátorának megállapítása a B92nek adott nyilatkozatban, miszerint Szerbiában (tehát Vajdaságban is) „a kisebbségek jogvédelmét a törvénytelenség és a káosz jellemzi”. – Nem volt meg a politikai akarat, hogy meghozzák a szükséges törvényeket, mint amilyen a kisebbségek jogairól és helyzetéről, valamint a nemzeti tanácsok fennhatóságairól, megválasztásáról és pénzeléséről szóló törvény – mondta Makanova 7 . Magyar Nemzeti Tanács A magyar nemzeti kisebbség elsőként választotta meg nemzeti tanácsát, a Szabadk án 2002. szeptember 21én tartott elektori közgyűlésen, 541 elektor részvételével (a 605 meghívott közül). A MNT – most már több mint 4éves tevékenységét – három lényeges körülmény határozta meg: 4 „Az alkotmány javaslata szerint a parlament megvonhatja a kisebbségi jogokat!”, Vajdaságma (http://www.vajdasagma.info/). 2006. október 25. (lásd http://www.humanrightscenter.net/hu/) 5 Meg kell védeni a Szabadkai Rádiót, Magyar Szó, 2007. január 10. , 7. o. 6 Az Emberi- és Kisebbségjogi (kormány)Hivatal értelmezése szerint ez a törvény továbbra is hatályos – Centar za razvoj civilnog društva, Međunacionalni incidenti u Srbiji u 2006. godini – Dalje smirivanje pred rešavanje statusa Kosova, Zrenjanin, 2006. dec ember 18. (www.cdcs.org.yu), 3. o. 7 Kisebbségi gettók, Magyar Szó, 2007. január 3., 4. o.
