Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
21 Az újévi ünnepek szinte meg sem szakították a választási kampányt, Szerbia ugyanis nem egész három h ét múlva – január 21én – ismét az urnákhoz járul, megválasztani az ország új törvényhozását. Ha errefelé könnyen is bánnak a történelmi jelzővel, ezekre a választásokra ez mindenképpen ráillik. Az elvesztegetett évek után Szerbiának ismét lehetősége van i mmár véglegesen lezárni a történelmének egy sötét korszakát, és az európai integráció útjára lépni. Itt ez lenne az igazi rendszerváltás. Ehhez azonban a választásokon a demokratikus tömbnek kell győzelmet aratnia a Szerb Radikális Párt felett, amely a leg frissebb közvéleménykutatás eredményei szerint (a némi visszaesés ellenére is) 30 százalékával a legnépszerűbb politikai szervezet. Ám ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a még mindig a Seselj nevével jelzett nacionalista párt kormányra is kerülhetne, hi szen eddig is sorra nyerte a választásokat, de sohasem talált szövetségesre. A demokratikus alternatíva igazi győzelméhez a Borisz Tadics vezette Demokrata Pártnak s a hozzá közel álló pártoknak kell parlamenti többséghez jutniuk. E pártok közé nem tartozi k a Vojiszlav Kostunica miniszterelnök vezette, mérsékelten nacionalistának tartott Szerbiai Demokrata Párt, amely még mindig nem nyilatkozott, hogy melyik táborral is tart. Biztosra vehető, hogy az új szerb parlamentnek lesznek magyar tagjai, s az is bizt os, hogy jó részüket a magyar nemzeti pártok juttatják be a szkupstinába. A természetes küszöbnek köszönhetően (a kisebbségi pártokra ugyanis nem vonatkozik az 5 százalékos cenzus) 4 – 6 mandátumra számíthatnak, s talán részvételre is a kormányzásban – a dem okrata tábor győzelme esetén. vissza 277 méterrel a tengerszint felett… Felvidék.ma 20070101 20:11 Forrás: MR A szlovák kormány az önkormányzati reform ürügyén nemrég megváltoztatta a pénzelosztás rendszerét, de agyaf úrt módon ám. Eszerint a tengerszinttől számítva 277 méternél magasabban lévő települések több támogatást kapnak, mint az alacsonyabban fekvők. Ez utóbbiak délSzlovákiában vannak, és elsősorban magyar lakta községek, városok. – Olga Gráfiková, a Szlová kiai Falvak és Városok Szövetségének szóvivője. Úgy tudom, hogy tud egy kicsit magyarul is. – Igen, de csak egy kicsit sajnos. Párkányban születtem, és onnan tudok picit magyarul. – Mostantól kezdve tolmács segítségével beszélünk. Pénzről is szó lesz te hát fontos hogy ön pontosan tudjon a kérdésekre válaszolni. Az új esztendő első napjától, 2007. január 1től egy új intézkedés lép életbe Szlovákiában. Ennek az a lényege, hogy a 277 méter feletti falvak és városok többet fognak kapni az állami bevételből, mint eddig. Akik viszont ennél lejjebb laknak, azok kevesebbet. Mit szól ehhez a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége? – Paradox módon az eredeti reformjavaslat nem a 277 méteres szint alapján akarta megváltoztatni a támogatások arányát. Nagy viták vo ltak a reformról a szövetségben. Szinte késhegyig menő viták, és időnként elszabadultak az indulatok. De végül le kellett zárnunk a végeláthatatlan vitatkozást, és döntést kellett hozni, ugyanis a közös kasszában államilag megszabott, fix pénzösszeg van, t ehát lehetetlenség annál többet szétosztani az önkormányzatok között. – Milyen indok alapján kapnak mostantól kezdve a magasabban fekvő települések többet a közös kalapból, és az alacsonyabban fekvő települések kevesebbet? Egyáltalán, hogyan jött ki ez a számmisztikusnak tűnő szám, 277 méter a tengerszint felett? – A magasabban fekvő településeket jobban sújtja a hideg, tavaly is hideg és hosszú volt a tél Szlovákiában, és a nehézségek ellen a tél egész ideje alatt küzdeni kellett, folyamatos hóeltakarít ás, hosszabb tél, erősebb fűtés és egyebek, és mindezek pénzbe kerülnek. Ami a 277 méteres határpontot jelenti, az valóban önkényesnek látszik, de volt olyan javaslat is, hogy településenként az éves középhőmérsékletüket vegyük alapul. A középhőmérséklet é vrőlévre változhat, a 277 méter viszont nem. Egy pénzügyminisztériumi rendeletről van szó, amit a szlovák kormány döntése nyomán dolgoztak ki matematikai alapokon. Minden városra, falura megállapítottak egy szorzót vagy osztót. Amit aztán bonyolult képlet be helyeztek be, és így számolják ki, osztják el a helyi önkormányzatok között az állami támogatást. Ebben a képletben játszik döntő szerepet, hogy az illető település a 277 méteres határvonal alatt van, vagy felette.