Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
22 – Szlovákiában a hegyek északon vann ak, a lengyel határ irányában, az alacsonyabban fekvő települések viszont délen, a magyar határ közelében. Tehát ennek az új pénzelosztási formának a hátrányai a szlovákiai magyar településeket igen erősen sújtják. – Jócskán vannak szlovák települések is a vesztesek között. Nem kell nemzetiségi problémára leegyszerűsíteni ezt az új reformintézkedést. Az, hogy Szlovákia északon magasabb, délen alacsonyabb, ez földrajzi tény, és nagyon remélem, hogy a délszlovákiai magyarok nem veszítenek túlságosan sokat a z új intézkedés miatt. – A magyar települések polgármesterei szerint megkezdődött a háború észak és dél között. Délről északra csoportosítanak önkormányzati pénzeket. Komárom 4 millió koronát veszít, Kassa 10 milliót, az Ön szülővárosa Párkány 1,2 millió koronát, de többen azt mondták, hogy a nagyobb városok még csakcsak kigazdálkodják a veszteséget, de a kisebb településeket, amiknek a költségvetése is kisebb, nagyon fejbe csapja a pénzelvonás. – Olyan rendszer nem létezik, amit mindenki egyformán jóna k fog érezni. – Mindösszesen 220 millió koronát csoportosítanak át a 277 méter alatti településektől azokhoz a településekhez, akik 277 méter felett vannak. Tehát DélSzlovákiától vesznek el pénzt, és átirányítják Északra. A magyar települések minden val ószínűség szerint szinte kivétel nélkül a vesztes oldalra kerültek. Senki nem vitathatja, hogy a magasabban lévő helyeken keményebb a tél, de a Duna mentén, vagy a síksági Csallóközben a belvíz nagy. Ezt nem kompenzálja senki. – Az elosztási rendszer refo rmja az eddigi különbségeket akarja kiegyenlíteni, és őszintén reméljük, hogy minden vita ellenére igazságosabb lesz mint a korábbi. A végső érv a szövetségben az volt, hogy az összesen 220 millió korona elvonása nem olyan nagy, hogy ne lehetne kigazdálkod ni. – A szlovákiai magyarok azt állítják hogy a kompenzáció eddig is létezett, ugyanis a magasabban lévő településeknek ártámogatást adtak az energiaárakhoz. Az ott lakók 1015 %kal olcsóbban kapják az energiát. – Nem vitatom, hogy igazuk van, de amirő l beszélnek az, az energiapolitikára tartozik, és a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége az energia árak alakításában nem illetékes. – Az Európai Unió országaiban mindenütt vannak hegyek és síkságok is. Németországban, Csehországban, és Ausztriában. A z olasz Alpok és a Pó síksága között igen nagy a szintkülönbség. Önökhöz hasonlóan másutt is egy fix magassági pont alapján egyenlítik ki az előnyöket és a hátrányokat? – Nem ismerem pontosan hogy milyen szabályozások léteznek más országokban. De a 277 mé teres szint alatti és feletti települések közötti különbségtételt nálunk Szlovákiában dolgozták ki. Ez a megkülönböztetés nem diszkrimináció, hiszen mindenütt léteznek olyan módszerek, amelyek az egyensúly megteremtését szolgálják. – Itt ülünk Pozsonyban , a Szlovák Parlament épületében. Farkas Iván a Magyar Koal íció Pártja parlamenti képviselője. – Szlovák gazdaság rendet rakva az előző kormányzati ciklusban, épp ezért mi azt állítjuk, hogy ezt a reformot meg lehetett volna oldani úgy is, hogy ne az alacsonyabban fekvő községek kárára történjen mindez. Az MKP ma már nem tagja a kormánykoalíciónak, és nem tudtuk ezt a lépést megakadályozni. Azért sem tudunk ezzel a lépéssel egyetérteni, mert a téli szezonban az északi régióban, a magasabban fekvő községeknél valóban magasabb költségekkel kell számolni a fűtéssel, de a nyári szezonban nálunk, a mi vidékeinken mutatkoznak magasabb költségigények, gondolok itt a szúnyogirtásra, a tavaszi, nyári szezonban árvizekkel kell számolni. Volt egy folyamat az előző kormányzati ciklusban, amikor is a kommunális reformot készíte tte elő az akkori legerősebb kormánypárt, és ezt sikeresen meg tudtuk állítani ezt a folyamatot. Félő, hogy újra kinyitják ezt a lehetőséget, az pedig arról szól, hogy a kisebb lakossági létszámmal bíró településeket össze szeretnék vonni központi települé sbe. Ha szemügyre vesszük, hogy a mi településszerkezetünk olyan hogy 80 %a a magyar községeknek kisközség, ezer lakos alatt bír, akkor számunkra ez eléggé kellemetlen lépés volna. Ezek a községek meg lennének vonva jogállamiságuktól, és ilyen formában a központi község, amely körül van 56 kisebb település, az alkotna egy alapközséget. Természetszerűleg a polgármestereink, önkormányzataink száma nagymértékben lecsökkenne, és a politikai befolyásunk is lényegesen csökkenne. Állami szerv, jelen esetben a ko rmány, egy rendelettel megszabja, hogy adott pénzcsomagból mennyi fog adott községre jutni. Ehhez, annak ellenére, hogy alapvetően a községeket érinti, ők viszont semmilyen eszközzel nem bírnak, hogy ezt tudnák valamilyen formában módosítani vagy formálni. vissza Átadták a Selye János Egyetem könyvtárát
