Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
20 nem lehet bevezetni, mert bizonyos változtatásokra szükség van. A jelenlegi tervezet, amely lényegileg az eddigi EUszabályok és előírások összefoglalása volt, kibővült a töb bségi döntések rendezésével. A tervezet nyelvezete különben rendkívül unalmas, úgyhogy a stílusa sem tudott különösebb lelkesedést kiváltani. De az EUalkotmány létrehozása nem elsősorban szépirodalmi feladat, hanem az érvényes törvények és szabályok össze foglalása, amelyek alapján és keretében az uniónak működnie kell. A probléma az, hogy mindezeket eredetileg egy 12 államból álló közösségre szabták. Január 1jétől, Románia és Bulgária belépésével az uniós tagok száma viszont 27re emelkedik. Az alkotmányt , illetőleg a működési kereteket a megnövekedett nagyobb közösséghez kell szabni, hogy az unió a jövőben hatásosabban tudja feladatait megoldani. Az EU is eljutott azokhoz a határokhoz, amin túl egy további bővítést már nehezen tudna megemészteni. Horvátor szág felvétele még elképzelhető. De Törökország belépése erősen vitatott, és egy sereg feltétel megvalósulásától függ, a legjobb esetben is még legalább egy évtized fog elmúlni, mielőtt végleges döntés születne. Az uniós közvélemény sem kíván újabb, jelent ős bővítést. Annál is inkább, mivel az újonnan belépett országok között egyesek több problémát jelentenek, amint az eredetileg várható volt. Tehát Merkel asszonynak a következő fél évben lesz bőven gondja az európai alkotmánnyal. Jó hátszelet jelent az a t ény, hogy az Eurobarométer közvéleménykutatása szerint az EU lakosságának több mint 50 százaléka helyesli az alkotmány bevezetését. Egyes országokban, így Franciaországban, Lengyelországban, Hollandiában az európai átlagnál is többen vannak az alkotmány m ellett. Mégis, a francia elnök- és parlamenti választások előtt (2007. június 17.) nem lehet döntő lépésre számítani ebben az ügyben, miután Franciaországban minden pártban élénk vita folyik az alkotmányról és a gazdaságpolitikáról. Itt nem ideológiai, han em főleg pénzügyi és konjunkturális kérdések állnak az előtérben. Nicolas Sarkozy konzervatív elnökjelölt szerint a túlértékelt euró nehézséget okoz a francia külkereskedelemnek, és így gátolja a munkanélküliség elleni küzdelmet. A francia szocialisták szi ntén a drága eurót, valamint az európai kormányokat hibáztatják azért, hogy a gazdasági növekedés politikáját nem támogatják elég hatásosan. Tehát Merkelnek tekintettel kell lennie a francia választásokra és az ott uralkodó hangulatra. (Sarkozy egy olyan s zerződésről beszélt, amely magába foglalná a többségi döntések szabályozását a miniszteri szintű közös döntéseknél. Azonkívül egy világos munkamegosztást kell kidolgozni az EU és a tagállamok feladatairól. Létre kell hozni azokat a szervezeti struktúrákat is, amely segítségével az unió hatásos választ tud adni a globalizáció kihívásaira. A német felfogás szerint az új tervezetnek a 2009es európai választásokig kész kell lennie.) Merkelnek mint az európai miniszteri tanács elnökének a következő fél évben eg y sereg más feladattal is kell foglalkoznia. A napirend szerint a márciusi európai csúcstalálkozón az energia és a gazdaságpolitika lesz a fő téma. A német kormányfőnek azzal is kell törődnie, hogy a lisszaboni megegyezés értelmében a tagállamoknak közneve lésre és kutatásra több pénzt kell kiadniuk. Ez Magyarország számára is fontos, hiszen a nevelés és a kutatás nem elhanyagolható területek; egy ország jövője nagyban függ attól, hogy erre mennyi pénzt adnak. Egy viszonylag kis országnak éppen a globalizáci ós versenyben kell arra ügyelnie, hogy a nevelés és a kutatás megkapja a szükséges támogatást, és színvonalas legyen. Jelentős helyet foglal el a külpolitika is az EUtervek között. Merkelnek tárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával az EU és Oroszország közö tt egy gazdasági szerződés kidolgozásáról. A német és az orosz politikai és gazdasági kapcsolatok jók, és így Németország különösen alkalmas az ilyen tárgyalások megindítására és lefolytatására. Putyin elnök Merkel kancellár meghívására részt vesz a februá r 9. és 11. között Münchenben megrendezendő, immár tradicionális nemzetközi védelmi konferencián, ahová a világ különböző országaiból mintegy háromszáz politikust, katonát és védelmi szakembert várnak. Lényeges szempontja lenne az EU külpolitikájának, hogy kifelé azonos véleményt képviseljen, mert különben nem veszik komolyan. Sajnos a múltban a tagállamok jelentős nemzetközi krízisek esetében (jugoszláv háború, iraki konfliktus és a többi) gyakran nem voltak azonos nézeten, és ezt kifelé is mutatták. Európ ának nincsen jelentős katonai ereje, bár az egyes tagállamok katonai potenciálja egyáltalában nem lebecsülendő. Gazdasági és politikai ereje viszont jelentős. Ezért egy közös és egyvéleményű külpolitika szükséges. Az elkövetkezendő fél évben is a különböző politikai problémák, mint Koszovó státusa, a ciprusi ellentétek, a KözelKelet és más válságterületek fogják lekötni Európa vezető politikusainak figyelmét. A kancellár asszonynak és a német kormánynak 2007 első felében nem kevés dolga lesz az európai és világpolitikai kérdésekkel. vissza Történelmi választás Szerbiában Magyar Nemzet 2007. január 2. Szerző: Sebestyén Imre
