Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
19 feltűnően sok esetben szól bele a politika. Erre nem lehet az a válasz, hogy ugyanakkor az életünket meghatározó alapvető kérdésekről hasonlóan gondolkodunk álta lánosságban, tartozzunk bármelyik politikai oldalhoz. Az ország alapjában véve egységes, a pártpolitikai megosztottság nem gyökerezik mélyen az emberekben – mondta tegnap Sólyom László elnök újévi beszédében. A köztársasági elnök kifejtette: a közbizalom felépülése azért sem lehetetlen, mert a pártpolitikai megosztottság – amely ma oly sok embert elvakít – mégsem gyökerezik mélyen. Felmérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek, tekintet nél kül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartjáke magukat – tette hozzá. Mivel közös értékeink között mindenki első helyen említi a gyermeket, az államfő arra szólított fel, hogy forduljunk a gyermekek felé, hiszen ők gazdagítanak minket a reménny el, értük érdemes áldozatot vállalni. * Az elnök szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. – Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem – mondta, majd feltette a kérdést: „Lehete ilyen körülm ények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nemcsak a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz jutnak a politikában?” Majd Sólyom László így folytatta: Igenis lehet más a politika! A megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat, amely nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra – jegyezte meg újévi beszédében. Közölte azt is, hogy ha a megszorító intézkedéseket bevezető kormány a kölcsönös bizalom jegyében áldozatvállalást, belátást vár el az emberektől, akkor a választópolgár is emelkedettséget, komolyságot várhat el a kormánytól, az Országgyűléstől és a pártoktól, nem pedig „adokkapok politikai színházat”. A köztársasági elnök felhívta a közélet figyelmét, hogy a civil szerveződések véleményeit is érdemben mérlegelje. „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian – méghozzá sokan – tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást , a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket is” – fogalmazott Sólyom László, aki szerint ez azt jelenti, hogy meg kell érte nünk egymást az ország dolgaiban is. Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk, az országgyűlési választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani, elkerülhetetlen a szigorítás, ugyanakkor a ta valyi év tanulsága az is: a politikának meg kell változnia – mondta az államfő. Az Európai Unió bővítése és a határon túl élő magyarság kapcsán arról beszélt: „Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is.” Hétf őtől Románia az unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része – több mint 12 millióan – immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része – mutatott rá Sólyom László. A szociális felelősségről úgy vélekedett: méltányos, ha azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Az államfő beszédét a Sándor- palotában vették fel, mögötte a falon látható volt a magyar nemzeti lobogó és egy Széchenyi Istvánt ábrázoló festmény. vissza Angela Merkel EUelnöki feladatai - A jégre tett európai alkotmány ügyét német és más uniós politikusok szerint is rendezni kellene Magyar Nemzet 2007. január 2. Szerző: Harsay György Január elseje óta Angela Merkel német kancel lár a következő fél évben az EU soros elnökségvezetője. Az immár egyéves CDU/CSU és SPD nagykoalíció létrejötte óta Németországban belpolitikailag és gazdaságilag viszonylag nyugodt helyzet uralkodik. Az alapvető problémákat, így a magas munkanélküliséget és a különböző reformokat még ugyan nem oldották meg, de akut feszültség nincs a levegőben. Sőt, a gazdaság területén pozitív jelek mutatkoznak, így a munkanélküliség kismértékben csökken, a gazdasági növekedés idén előreláthatólag magasabb lesz a tavalyin ál, az export pedig változatlanul magas szinten áll: az ország nagy valószínűséggel ismét világelső lesz ezen a téren. A különböző reformok – köztük az egészségügyi – nagy viták közepette lassan haladnak előre, ami annak is következménye, hogy a különböző érdekcsoportok szeretnék saját céljaikat elérni. Így a folyamatok lassabbá válnak, mert számtalan kompromisszum jön létre, de az eredmény is kiegyensúlyozottabb lesz, mert nem egy kis csoport érdekeit tükrözi. Sajnos más országokban a lakosság meghallgatás a nélkül hoznak fontos döntéseket. Előreláthatóan Merkel kancellár asszony idejét a következő fél évben nem kizárólag a belpolitikai problémák és események kötik majd le, hanem az EU aktuális kérdéseivel is tud foglalkozni. Sőt, Németország aktív szerepet kíván magára vállalni, hogy az unióban néhány aktuális, de stagnáló ügyet előrevigyen. Ezekhez tartozik a francia és holland elutasító népszavazás után jégre tett európai alkotmány ügye, amelyet német és más uniós politikusok szerint is rendezni kellene. A bban nagyjából mindenki egyetért, hogy az alkotmányt a régi, tervezett formájában
